Lesz jövő nemzedékek ombudsmanja, de hogy milyen hatáskörökkel, az majd csak később dől el. A parlament által tegnap elfogadott - az öt frakció képviselői által jegyzett, kétharmados többséget igénylő - törvénymódosítás ugyanis csak az országgyűlési biztos általános helyettesének posztját szüntette meg, a helyébe lépő új szószóló feladatairól nem rendelkezik. E döntéssel megnyitották viszont az utat a jövő nemzedékek biztosának megválasztása előtt.

Kormánypárti forrásokból megtudtuk: megállapodás született arról, hogy a jövő nemzedékek szószólójának feladatairól az ősszel döntenek. Az új biztosra az államfő az erről szóló törvénymódosítás elfogadása után tehetne javaslatot, együtt az adatvédelmi biztosi posztra jelölt személlyel; Péterfalvi Attila mandátuma decemberben jár le. Az általános ombudsmani poszt már megürült, mert Lenkovics Barnabást alkotmánybíróvá választották, míg helyettesének, illetve a kisebbségi biztosnak a megbízatása június végén jár le. E rapid törvényhozási aktussal sikerült tisztázni, hogy Takács Albert általános ombudsman-helyettes megszűnésre ítélt posztját nem töltik be. Sólyom Lászlónak így csak Lenkovics és Kaltenbach Jenő kisebbségi biztos utódját kell megneveznie. Sólyom még májusban dönt a jelölésről.

A jövő nemzedékekért felelős biztosi poszt felállítása nem új keletű ötlet. Majtényi László korábbi adatvédelmi biztos már egy 1992-ben megjelent kötetében kifejtette: a környezetvédelem válságos állapota, illetve a társadalom érdekérvényesítő képességének hiánya miatt önálló szószólóra van szükség. Az 1995-ös környezetvédelmi törvény viszont csak annyit írt elő, hogy a parlamentnek meg kell határoznia, milyen feladatai lehetnek a környezet védelmével kapcsolatban az állampolgári jogok országgyűlési biztosának. Nem határozták meg.

A Védegylet 2000-ben saját javaslattal állt elő, amelynek kidolgozásában Sólyom László is meghatározó szerepet játszott. E szerint az új biztos minden, a környezet állapotát hosszabb távon befolyásoló, a fenntartható fejlődést veszélyeztető ügyben eljárhatna, s a többi ombudsmanhoz képest szélesebb, a magánszférára is kiterjedő hatásköröket kapna. Nem történt semmi.

Mindezek után a kérdést Szili Katalin házelnök fölmelegítette, a Védegylet meg ötpárti egyeztetést hívott össze. Bár az ötletet a Fidesz-kormány sem karolta fel, és az MSZP is hezitált, a megbeszélések gyors konszenzussal zárultak, s most a parlament is döntött. De az csak később derül ki, miről.

Az ördög tehát a részletekben van elrejtve. A Védegylet kívánalma az, hogy az új szószóló széles, már-már hatósági jogosítványokkal rendelkezzen, de az MSZP ezt nem fogadja el.

Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője szerint szó sincs hatósági jogkörökről, bár tény: a jövő nemzedékek ombudsmanját a jelenlegi általános helyetteshez képest erőteljesebb jogosítványokkal ruháznák fel. A biztosnak lehetővé kell tenni például azt, hogy a privát szférában is kutakodjék, hiszen a jövő generációk létfeltételeit meghatározó döntések zömében ott születnek. Az pedig nem hatósági jogkör - tette hozzá -, ha a szószóló konkrét ügyekben állami szerveknél vizsgálatot kezdeményezhetne.

A Magyar Hírlap úgy értesült, hogy a zöldombudsman posztjára esélyes lehet Nagy Boldizsár, az ELTE nemzetközi jogi tanszékének adjunktusa, Fülöp Sándor volt ügyész és Kiss Róbert szabad demokrata politikus, jogász.