Az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium, Szlovákia és Olaszország támogatásával született tervezet az ENSZ alapszabályának hetedik, a békét és biztonságot fenyegető veszélyekkel foglalkozó fejezetére hivatkozik - ami azzal jár, hogy elfogadása esetén katonai erővel is kikényszeríthető. Az 1999 óta ENSZ-ellenőrzés alatt álló Koszovó a javaslat értelmében 120 nap múlva független állammá válna, az átmeneti időszakot az Európai Unió felügyelné, és egyelőre a NATO-csapatok is maradnának. A Martti Ahtisaari volt finn elnök ajánlásaira épülő dokumentum a tartomány albán többségének támogatására és a szerb kisebbség, illetve Szerbia heves ellenállására számítat.

Oroszország szintén beterjesztett egy tervezetet, amely további tárgyalásokat sürget a szerbek és az albánok között. Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet szerint példátlan, hogy a világszervezet egy országrész függetlenné válását támogassa. Az USA és az EU javaslata igyekezett figyelembe venni az orosz aggodalmakat. Elismeri például a koszovói függetlenség rendkívüli jellegét - ami csökkenti annak esélyét, hogy például a csecsen szakadárok a jövőben precedensként hivatkozhassanak rá. A nyugati tervezet kemény fellépést helyez kilátásba az etnikai erőszak vagy megfélemlítés esetére, ami Koszovóban immár nem az albánokat, hanem a szerb kisebbséget fenyegeti. A nyugati javaslatba átemelt orosz követelés támogatja a tartományból tömegesen elmenekült szerbek visszatérését.

Zalmay Khalilzad amerikai ENSZ-nagykövet szerint az USA-Európai Unió-javaslat mögött megvan az elfogadáshoz szükséges támogatás. Az egyetlen kérdés az, hogyan foglal állást Oroszország. Orosz diplomaták nem zárták ki a vétó lehetőségét, de nem is mondták bizonyosra Koszovó függetlenségének megakadályozását. Kína ENSZ-nagykövete szintén a további tárgyalásokat támogatta, de nem valószínű, hogy Peking csatlakozna egy orosz vétóhoz.