"Aki tagadja, hogy a katolikus vallást nem a bennszülött népek elnyomásának eszközeként használták fel, az el akarja homályosítani a történelmet" - jelentette ki Luis Evelis Andrade, az ONIC igazgatója és hozzátette: "Mint bennszülött népek, nem fogadhatjuk el, hogy az egyház tagadja felelősségét identitásunk és kultúránk megsemmisítésében".

Cecilia Domevi teológus, a latin-amerikai püspökök konferenciájának az amerikai indiánokkal foglalkozó vezetője teljes egyet nem értését fejezte ki a pápa szavaival. "Az evangélium hirdetése kétértelmű, erőszakos kényszer volt, kultúrák ütköztetése, amely totális kárt okozott az indiánoknak" - szögezte le.

A bennszülöttekkel foglalkozó brazil hivatal illetékese szintén vitába szállt a pápa szavaival. Waldir Rampinelli, a Santa Catarina szövetségi egyetem történésze szerint "a pápának Bartolomé de las Casast kellett volna olvasnia". A XVI. században élt spanyol domonkosrendi szerzetes bírálta a hódítók által a hit nevében elkövetett kegyetlenségeket.

A brazíliai indiánok vezetői közölték: megsértette őket a pápa "arrogáns és tiszteletlen" kijelentése. "Arrogáns és tiszteletlen dolog úgy ítélni meg, hogy a mi kulturális örökségünk másodrendű az övékhez képest" - jelentette ki Jecinaldo Satere Mawe, az Amazonasi Indián Csoportok Szervezetének Szövetsége (COIAB) fő koordinátora.

Több indián csoport küldött levelet a pápának a múlt héten, amelyben támogatását kérte ősi földjük és kultúrájuk megvédelmezéséhez. Mind mondták, az indiánok "népirtás" áldozatai lettek az első gyarmatosítók megérkezése óta.

XVI. Benedek nemcsak számos indiánt, de harcukat támogató katolikus papokat is feldühített - jelentette ki Sandro Tuxa, az északkelet-brazíliai törzsek mozgalmának vezetője, aki szerint megtisztulásnak nevezni egy nép kulturális megtizedelését "sértő és aggasztó".

Brazíliai látogatásának utolsó napján a pápa Aparecidában latin-amerikai püspökök előtt vasárnap kijelentette: Jézus és evangéliumának hirdetése soha nem jelentette a prekolumbián kultúráktól való elidegenedést. A katolikus egyházfő szerint "Krisztus volt a megváltó, aki után a bennszülött lakosság csendben vágyakozott".

XVI. Benedek e kijelentéseivel szakított elődje, II. János Pál pápa álláspontjától, aki bocsánatot kért a bennszülött népektől azért, mert a keresztények részt vettek Amerika meghódításában.

Az ONIC szerint "nem lehet mindent letagadni, ami az európaiak Amerikába való érkezése miatt történt 500 évvel ezelőtt". Andrade felhívta figyelmet arra, hogy a katolikus intézményrendszer egészen a legújabb időkig megtiltotta a bennszülött kultúrák olyan megnyilvánulásait, mint a nyelv és az orvostudomány, és ezzel a katolikus egyház "megsértette a bennszülött népek méltóságát."

Még keményebben fogalmazott Nizia Maldonado, a bennszülött népek ügyeinek venezuelai minisztere, aki az V. Károly császár idején végrehajtott inváziót Latin-Amerika legnagyobb népirtásának nevezte. "Szeretném, ha felállna egy pap és azt mondaná, hogy szégyenkezik annak hallatán, hogy a bennszülött népek az evangelizációt várták" - mondta az egy amazóniai indián törzshöz tartozó miniszter asszony, aki furcsállotta, hogy a Vatikán nem beszél az amerikai bennszülöttekkel szembeni népirtásról. Egyben arra is emlékeztetett, hogy ma sem szűnt meg az a törekvés, hogy ráerőszakoljanak a bennszülöttekre egy, a kultúrájuktól olyan idegen vallást, mint a kereszténység és példaként a venezuelai-brazil határvidéken tevékenykedő misszionáriusokat említette, ahol az Amazonas mentén élnek a ma is animista hitű indiánok jelentős csoportjai.

Vitát váltott ki XVI. Benedeknek az a kijelentése is, mely szerint a marxizmus az egyik oka a térség számos problémájának. "A marxista rendszer, amennyiben hatalomra jutott, nem csupán a gazdasági és környezetvédelmi struktúrában hagyott szomorú örökséget, hanem az emberi lélek fájdalmas lerombolásában is" - mondta a pápa. A baloldali venezuelai kormány szóvivője szerint az egyházfő szavai "nem feltétlenül szólnak Venezuelának". Hugo Chávez elnök ugyanis, bár nem tekinti magát marxistának, meghirdette Venezuela programját a "21. századi szocializmus felé" és szoros szövetségben áll a Fidel Castro vezette Kubával. Latin-Amerikában azonban a marxizmus nagy hatást gyakorol azokra a katolikus aktivistákra, akiknek a "felszabadítás teológiáját" hirdető mozgalmát XVI. Benedek már bíboros korában, a Szentszék Hittani Kongregációja élén igyekezett letörni. Maga Chávez is katolikusnak vallja magát, aki Jézust "példamutató forradalmárnak" nevezi és 1998-as megválasztása óta gyakran szembekerült a venezuelai egyházi vezetőkkel.

William Lara venezuelai tájékoztatási miniszter szerint az önkényuralmi rendszereket elítélő pápai kijelentéseket csak "a latin-amerikai jobboldal propagandistái vonatkoztatják Venezuelára, a földrész haladó erői ellen manipulálva a pápa brazíliai látogatását".

(MTI)