2002-től viszonylag egyszerű jogi és technikai feltételek mellett bárki elindíthatja saját közösségi rádióját. A kisközösségi rádiók lakótelepeken, egyetemeken, kórházakban, városrészekben jelenhetnek meg. Besugárzási körzetük sztereóban egy kilométer körüli, kiemelt jellegzetességük a nagyon erős lokalitásuk, saját mindennapjaikról szólnak a műsoraik. A pályázati lap kitöltése egyszerűbb, a megfelelő frekvenciát díjmentesen jelölik ki, sugárzási díjat sem kell fizetni. A működéshez szükséges adóberendezés árát később pályázatban vissza lehet igényelni.

Ma 43 kisközösségi rádiónak van érvényes frekvenciaengedélye. Ha ehhez a számhoz hozzátesszük a helyi és a körzeti közösségi rádiókat, a magyar rádióknak majdnem a negyede közösségi adó, igaz, az egy kilométernél nagyobb vételkörzetű helyi és körzeti közösségi rádiók aránya csak ötszázalékos.

Az Országos Rádió- és Televízió Testület a múlt év végén mindenféle indoklás nélkül - jogilag megalapozottan, ám szakmailag érthetetlen módon - a felére csökkentette a szférának törvényileg garantált támogatást. Az új médiatörvény-tervezetből az előkészítő bizottság kihúzta a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatást. A digitális átállás kialakítói is "kifelejtették" ezt a típust a szabályozási tervek jelentős részéből. Talán a hatalom nem nézi jó szemmel, hogy hazánkban szabadon, a profit és a fensőbbség kiszolgálása nélkül is lehet rádiózni?

A digitalizáció alapjaiban befolyásolja majd a műsorok tartalmát (a sokcsatornás rendszerrel megjelenik a végletes szakosodás, a műsor-automatizálással és a szöveges kijelzési lehetőséggel eltűnik a bemondó, az élő szó). Befolyásolja a hozzáférést is: kinek lesz új digitális rádióra pénze? A ma legelterjedtebb DAB digitális rádiós formátum bevezetésével a kis rádiók önállósága megszűnik: egy úgynevezett multiplex szolgáltató sugároz egy frekvencián öt-tíz összefűzött műsort, többmegyényi területen azonos tartalommal. A közösségi rádiósoknak ma sincsenek jó tapasztalataik a központi műsorelosztókkal kapcsolatban, a kábeltévé-szolgáltatók nem hajlandók bevenni őket műsorkínálatukba. Nem valószínű, hogy a DAB-multiplexek szolgáltatói pusztán szeretetből felvennék kínálatukba őket, hacsak nincs rá konkrét törvényi kötelezettség vagy kifejezetten erre fenntartott hely a multiplexben. Márpedig az ORTT analóg módon sem hajlandó nagyobb vételkörzetet nyújtani nekik.

Mi lesz hát? Maradnak az FM-sávban? A DAB-tól eltérő formátumban indítanak digitális adást? Vagy egy, a helyi közösségek érdekeivel nem foglalkozó digitális átállási stratégia miatt végleg eltűnnek az éterből, s átköltöznek az akkor talán már mobilinternetre? A média mostohagyermekei úgy érzik: nem egyenlő az elbírálás.

A szerzők az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói