Az egyházfő a több naposra tervezett eseményen, az V. latin-amerikai püspöki konferencián beszélt, amelyen 266 egyházi méltóság vesz részt. Latin-Amerikában a világ 1,1 milliárd főre tehető katolikus közösségének közel fele él.

A római katolikus egyház feje beszédében hangsúlyozta, hogy az általa szóba hozottt jelenségek nem felelnek meg a keresztény ember és társadalom látomásának. A pápa nem említett meg egyetlen kormányt sem, de megfigyelők szerint arra az új latin-amerikai balos kormányzati generációra utalt, amelyet venezuelai Hugo Chávez, a bolíviai Evo Morales és az ecuadori Rafael Correa elnökök képviselnek.

A pápa a múlt század két romboló és uralkodó eltévelyedésének nevezte a marxizmust és a kapitalizmust, amely ideológiák felelősek azért, hogy eltávolodtak istentől, és ezért képtelenek voltak az igazságos társadalmi rendszerek megteremtésére. A bajor pápa hittani kérdésekre kitérve azt kérte a földrész főpapjaitól, hogy szálljanak szembe azokkal a kihívásokkal, amelyek a katolikus hitet fenyegetik a térségben, és a papok tartsák magukat távol a politikától, még ha a szociális igazságosságért harcolnak is.

A szentatya szerint a kereszténység megjelenése Latin-Amerikában semmi esetre sem a Kolumbusz előtt időszak kultúráinak elidegenítésére irányult, és nem egy másik kultúra ráerőszakolását kívánta elérni az ott élő népekre. Élesen elítélte azt a tényt, hogy a katolikus identitást veszélybe sodorják. A pápa leszögezte: a katolikus hit nem idegen egyetlen kultúrától és egyetlen személytől sem.  

Ezt követően arra mutatott rá, hogy a kereszténység és a térség őslakosságának a találkozósából az elmúlt öt évszázad során gazdag keresztény kultúra jött a világra ezen a földrészen, amely kifejeződik a művészetekben, a zenében, az irodalomban, és mindenek előtt a vallási hagyományokban. XVI. Benedek a aparecidai megnyitó beszédével befejezte négynapos brazíliai látogatását, és a tervek szerint közép-európai idő szerint korahajnalban indul vissza a Vatikánba. (MTI)