A 24. óra után...
A samponosflakonra hajazó médialejátszóban egy pendrive tárolja a tömörített fájlokat. A 10 500 jenbe kerülő - (kb. 16 ezer forint) - kütyü három ceruzaelemnyi energiával akár 12 órán át is muzsikál a mosdóban. A Tech.co.uk híre szerint a Noritz Japan cég fejlesztése 360 fokban szórja szét a hangot.
A fenti hír is azt jelzi: a médialejátszók - a fejlett világban - áthatják az emberi tevékenység minden területét, otthon, közlekedés közben és az iskolákban, munkahelyeken is tombol a médialáz.
A médialejátszók megváltoztatták mindennapjainkat. A számítógépekbe vagy akár mobiltelefonokba épített, asztali vagy hordozható film-, vagy zenelejátszók még közelebb hozták és egyben nélkülözhetetlenné is tették az emberek számra a különféle médiumokat. Nemcsak szórakoztatnak, informálnak minket, de különös módon hosszabbítják meg napjainkat.
A titok a párhuzamos médiahasználatban van. Az eMarke-ter (www.eMarketer.com) felmérése szerint az USA felhasználóinak nagy része egy időben netezik és tévézik, milliónyian online rádióznak, közben pl. telefonálnak, több tízezren vannak, akik újságolvasás közben is chatelnek-blogolnak. Így lehet, hogy a napi időfelhasználási mérleg végeredménye 36 óra, a 12 órás párhuzamos médiahabzsolás miatt. A kutatók megállapítása szerint az emberek sokkal több időt töltenek médiával, mint bármikor korábban a történelem során, és egyre kevésbé uralja egyetlen média az életüket - a televízió visszaszorulóban van. A szimultán médiafogyasztás középpontja a számítógép, ennek minden bizonynyal az az oka, hogy ez az eszköz eleve egymással párhuzamos tevékenységek végzésére szolgál, ellentétben például a tévével. A számítógép csatlakozik az internetre, CD-lejátszóján hallgatjuk az mp3-as zenéket, kikapcsolódásul pedig a monitor sarkában futó tv-műsort nézzük.
Az információs társadalom kutatója, Pintér Róbert szerint a számítógép rászoktatja az embereket a párhuzamos tevékenységekre: gépünkön egyszerre több program fut, és több programablak van nyitva; meg kell tehát osztani a figyelmünket a szimultán tevékenységek között. Mindez olyan jól megy, hogy már más tevékenységekben is ezt a "hatékonyságot" keressük. Amúgy főleg a nőkre jellemző az osztott figyelem képessége, ami számítógép-használattól független jellemzője az emberi viselkedésnek! És ez fokozottabban jellemző a felnövekvő generációkra, például - a Kaiser Family Foundation felmérése szerint - az amerikai 7-12 éveseknek 86 százaléka állítja magáról, hogy egyszerre több mindent is csinál a számítógépen. És megközelítőleg az egynegyedük tévézés közben is szinte mindig mást is csinál, nem csak egyszerűen nézi az adást. A Time magazin nemes egyszerűséggel el is nevezte "multitasking-generációnak" ezt a korosztályt - mivel ez a jelenség kihatással van egész életükre, jellemzően még a házi feladatot is úgy írják meg, hogy közben más is leköti a figyelmüket. Az ITTK kutatója szerint mindennek óriási kihatása lehet munkavégzési képességeikre is, a gyerekek ugyanis arra szocializálódnak, hogy gond nélkül foglalkozzanak egyszerre több dologgal, és egy időben több feladatra is tudjanak figyelni.
