Hároméves üzleti átalakítási programjának keretében Magyarországra telepíti új pénzügyi szolgáltató központját a Vodafone-csoport - jelentette be tegnap Beck György, a magyar leányvállalat vezérigazgatója a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban (GKM). Kóka János gazdasági miniszter az ezt firtató kérdés után sem árulta el, hogy a 220 milliós ügyfélkörű, a világ vezető mobiltársaságának számító céget milyen és legfőképpen mekkora támogatással sikerült ide csábítani. "Természetesen nem nyilvános" - jegyezte meg, és csak annyit mondott, hogy "nagyon megéri". A kedvezményekről szóló adatokat a szerződés aláírását követő 60 napon belül teszik közzé. A központért India, Németország, Csehország és Lengyelország volt versenyben.

A 2007-2009 között Budapesten kialakítandó bázisra összesen kilencmilliárd forintot költenek és 700 munkatársat alkalmaznak majd. (A magyar leánynál jelenleg csaknem 1300-an dolgoznak.) A jelentős létszám elsősorban azzal magyarázható, hogy nem csak egyes régiókat szolgálnak majd ki, hanem a csoport összes leányvállalatának pénzügyi, beszerzési és ellátási feladatait itt végzik majd. Az állások betöltésekor friss diplomásokkal is számolnak, éppen ezért a Vodafone Magyarország Zrt.-nél a napokban vizsgálják meg, hogy mely egyetemekkel, főiskolákkal tudnának a legjobban együttműködni. A központot egyébként nem a magyar leányvállalaton belül hozzák létre, az attól függetlenül, önálló társaságként működhet - hangsúlyozta Beck. A döntés révén a Vodafone magyarországi beruházásainak volumene meghaladja az egymilliárd eurót.

Kóka János szerint a magyar állam 63 nagyberuházásról tárgyal, amelyek révén az idén mintegy 1000 milliárdos működőtőke-beáramlásra számítanak. Ezek között további 12 szolgáltató központ van, amelyek 5200 új munkahelyet jelentenének. Az elmúlt években a multik 40 hasonló bázist hoztak létre itt, amelyeken 14 ezren dolgoznak. Az ilyen társaságoknál foglalkoztatottak számát a következő 3-4 évben Kóka szeretné megduplázni.

Aprópénz vagy reális összeg a koncessziós díj?

Sokat vagy keveset kér az állam a Pannontól és a T-Mobile-tól koncessziójuk meghosszabbításáért? - erről folyik a vita azóta, hogy a gazdasági tárca előállt ajánlatával, hiszen a társaságok profitját látva ez az összeg gálánsnak tűnhet. A GSM-frekvenciasáv 2008. november 4-én lejáró koncessziós szerződéseinek 7,5 évvel történő meghosszabbításáért 10-10 milliárd forintot kér a gazdasági tárca a társaságoktól. Arra a kérdésünkre, hogy miért éppen ennyit, Kóka János úgy válaszolt: az ár megállapítása előtt külföldi hasonló eseteket vizsgáltak meg, és hatástanulmányokat végeztek a külföldi és hazai piacon is. Ezek alapján a "reális árat" szerinte 7,5-8,5 milliárd forint közé lehetett belőni. Ezt szerették volna megfejelni, így alakult ki a 10 milliárdos ár. A koncessziós díj mellett elvárt 20 milliárd forintos mobilinternet-fejlesztési kötelezettségre is rákérdeztünk, hiszen ez csaknem megegyezik a vállalatok évről évre amúgy is végrehajtott ilyen célú beruházásaival, azaz felmerülhet annak lehetősége, hogy a mobilcégektől olyan kötelezettségeket várnak el, amelyeket maguktól is teljesítettek volna, ezért inkább a díjat kellene növelni. Erre a miniszter úgy reagált, hogy a fejlesztési területeket és irányokat ő határozza meg, és ezt nem lehet letudni majd a szokásos befektetésekkel, hanem azok mellett, többletberuházásként várja el a két mobilszolgáltatótól. A 10 és a 20 milliárd forint pedig nem tárgyalási alap, abból nem lehet alkudni.

Beck bejelenti a budapesti Vodafone-központot. Új otthon a telefonoknak