Bár a hatnapos vizit még nem ért véget, a Kazahsztánban kezdett és tegnap Türkmenisztánban folytatott tárgyalások menete arra utal, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő meggyőzte tárgyalópartnereit: a jövőben is érdemes kizárólag Oroszországon keresztül folytatniuk földgázexportjukat. A végleges megállapodás - a kétoldalú tárgyalások után a három elnök ma tart közös tárgyalást Türkménbasiban - akár az EU által papíron favorizált, Oroszországot elkerülő Nabucco gázvezeték tervének végleges megfúrását is jelentheti.

Moszkva elsődleges célja egy új, a Kaszpi-tenger partján Türkmenisztántól Kazahsztánon át Oroszországig futó gázvezeték megépítése. Ez a gyakorlatban okafogyottá tenné a Kaszpi-tenger mélyén haladó, Türkmenisztánt Azerbajdzsánnal, majd Európával öszszekötő alternatív vezeték megépítését. Így Európa - diverzifikációs terveivel ellentétben - továbbra is csak Oroszországon áthaladó vezetékeken juthat Keletről földgázhoz.

Kazahsztánban Putyin lényegében úgy kapta meg Nurszultan Nazarbajev beleegyezését, hogy konkrét engedményt nem tett a kazah elnöknek a számára fontosabb olajexport terén. Az orosz elnök nem adott ugyanis egyértelmű ígéretet a Nyugat-Kazahsztánt a fekete-tengeri orosz Novorosszijszkkal összekötő kőolajvezeték (KTK) kapacitásának növelésére. Ez az egyetlen olyan, orosz területen haladó vezeték, amelyben nincs többségi tulajdona az orosz államnak. (Moszkva 24 százaléka mellett Kazahsztánnak 18, Ománnak 7 százaléka van. A kazahsztáni olajkitermelésben érdekelt amerikai Chevron részesedése 15, a Lukoil és a BP közös cégéé 12,5, a Rosznyefty és a Shell közösen 7,5 százalékot birtokol az évi 30 millió tonna - ebből 23 millió tonna kazah - kőolajat áteresztő vezetékben.)

Moszkva eddig a projekt veszteségességére hivatkozva zárkózott el a kapacitás növelésétől. A terv évi 67 millió tonna lenne, amelyből 40-et Kazahsztán adna. Nem kizárt, hogy ez mégis megvalósul, ha cserébe a kazah fél garantálja, hogy a tenger másik oldalán orosz érdekeltségben épülő Burgasz- Alexandropolisz vezetékbe juttat évi 17 millió tonna kőolajat. Putyin sikere az is, hogy Nazarbajev kijelentette: országa továbbra is főként "vagy akár kizárólag" Oroszországon keresztül kíván olajat exportálni.

Egyértelmű ígéretet Asztana csak arra kapott, hogy a jövőben nagyobb arányban részesedik a kazah földgáz európai értékesítésének - eddig zömmel Oroszországban lecsapódó - hasznából.

Az együttműködés folytatásáért cserébe növekedhet a részesedése Türkmenisztánnak is, amely egy 2028-ig érvényes szerződés keretében az idén 50 milliárd köbméter gázt ad el Oroszországnak. Moszkva ezt akár 90 milliárdra emelné a jövőben. Az orosz fél ezzel az EU-hoz hasonlóan Kínát is elütheti a közvetlen beszerzés lehetőségétől, amelyhez Peking már tervezi a vezetéket.

Moszkva tartott attól, hogy a Szaparmurat Nyijazov (Türkménbasi) halála után hatalomra került Gurbanguli Berdimuhammedov lazítana a Moszkvával szoros energetikai kapcsolatokon. Ám a tegnapi találkozó alapján úgy tűnik, hogy Oroszország kizárólagos partner marad.

Türkmén lányok Berdimuhammedov és Putyin elnökök portréja elõtt