Fűre tojás a válasz: várható, hogy a vasárnap a Margit-szigeten zajló kendertüntetést is megzavarják azok a jobboldali szervezetek, amelyek évről évre ellentüntetésekkel tiltakoznak a marihuánát "istenítő" szabadságharcosok akciói ellen.
"A kábítószer-fogyasztást népszerűsítőkkel szembeni elnéző kormányzati magatartás egy jól körvonalazható magyarellenes politika része, amely minél szélesebb néprétegek manipulálhatóságát célozza" - erre hivatkozva szervez ellendemonstrációkat a Kendermag Egyesület vasárnapi demonstrációinak helyszíneinél a Jobbik Magyarországért Mozgalom. Erre aztán megjelent A Kábítószer-terjesztők Érdekvédelmi Szövetségének a közleménye, amelyben a dílerek üdvözlik a Jobbik erőfeszítéseit. "Mi, drogterjesztők is a háttérből lelkesen azért szurkolunk, hogy a kábítószer-kereskedelem továbbr
Elterelt energiák?
Évente 6-8 ezer büntetőeljárás indul Magyarországon, többségében fogyasztók ellen, akik közül egyre többen (évente két-háromezren) élnek az elterelés intézményével. A Btk. 2003 óta lehetőséget nyújt rá, hogy a büntetőeljárás lefolytatásától egy féléves felvilágosító tanfolyam elvégzése esetén eltekintsenek a hatóságok. Az elterelésben lévők 85-95 százaléka nem állt korábban kezelés alatt kábítószer-probléma miatt. Egyikük, Péter (31) a közelmúltban végzett az eltereléssel. "Egy gramm spanglival kaptak el az utcán. Több mint egy évembe és negyvenezer forintomba került, mire kikeveredtem az ügyből, pedig nem gondolom, hogy veszélyt jelentenék" - mondja a férfi, aki amúgy sikeres vállalkozó, bár elmondása szerint nem sokon múlt, hogy karrierje rámenjen az ügyre. Annak persze örül, hogy nem kellett börtönbe vonulnia (nem mindenki volt ennyire szerencsés), annak viszont már kevésbé, hogy az elterelés során ugyanannyit foglalkoztak vele, mint a súlyosan függőkkel. "A pártfogóm is széttárta a kezét: hja, tudják ők, hogy nem a magamfajtákra kellene elkölteni a pénzt, amibe az elterelésem került, de hát ilyen a rendszer."
a is a feketegazdaságot gyarapítsa, és a jövőben se kerüljön sor állami beavatkozásra. Örömünket fejezzük ki, hogy léteznek még olyan szervezetek, amelyek a kapitalizmus eredeti szellemének megfelelően, felvállalják azt a gazdasági formát, amelyben a piacot kizárólag a kereslet és a kínálat határozza meg, az Állam pedig nem akarja meghatározni, hogy ki, mikor, hol vásárol illegális kábítószereket. (...) Tudjuk és értjük, a jelenlegi büntetőjogi tiltás nem ránk vonatkozik. Minden tíz rendőrségi ügyből kilenc a fogyasztókat érinti. Nekünk ez így jó, üdvös és adómentes, a kieső fogyasztók utánpótlása pedig garantált."
A jelek szerint tehát minden adott ahhoz, hogy az ötödik alkalommal megrendezendő kendertüntetés - amelyet talán nem véletlenül kereszteltek Népi Legalizációs Népgyűléssé - botrányba fulladjon.
A szervező Kendermag Egyesület tavaly és tavalyelőtt megúszta tojászápor nélkül, de 2003-ban és 2004-ben is heves tiltakozás kísérte a marihuána-fogyasztás dekriminalizálását, illetve legalizálását "fölvetni merészelő" tüntetéseiket. Azóta rendőrségi kordon védi a tüntetőket - szimbolikusan is kifejezve a társadalom megosztottságát.
A magyarországi drogvita mintha megrekedt volna két szélsőséges vélemény ütközésében - miközben mindkét oldalról lényegében hasonló érveket hallhatunk. A tiltáspárti többség a kábítószer-fogyasztás társadalmi, egészségügyi kockázataira, a fiatalok védelmére hivatkozva tartja indokoltnak a büntetőjogi szankciók fönntartását, sőt erősítését, míg a pártolók szerint épp a veszélyek indokolják a legalizációt. Demetrovics Zsolt pszichológus szerint a két oldal elbeszél egymás mellett. - Rengeteg kutatási eredmény áll már rendelkezésünkre, ezek kevéssé igazolják a marihuána-fogyasztás drámai egészségkárosító hatását. Az alkohol például nagyobb mértékben okozhat szövődményeket, de ettől még persze nem kellene betiltani a fogyasztását. Nincs egyértelmű bizonyíték egyik oldal igazolására sem, az ellentmondásos eredményekkel pedig könnyű visszaélni - mondja.
A KDNP minden eszközzel
meg kívánja akadályozni a könynyű drogok liberalizálását, és a drogellenes harcban a megelőzés és a felvilágosítás érdekében kíván lépéseket tenni. Hoffmann Rózsa, a párt parlamenti képviselője közölte: a hivatalos adatok szerint a középiskolás korosztály 44 százaléka életében legalább egyszer kipróbált valamilyen drogot, a valóság ennél roszszabb lehet. (MTI)
Magyarországon a leginkább elutasított társadalmi csoport a "drogosoké", bár a fogyasztók aránya egyre magasabb. A túlnyomó többség (87 százalék) ettől függetlenül tiltáspárti. Érdekes módon a rendőrök körében jóval alacsonyabb az arányuk, ami szakértők szerint jól mutatja a "tapasztalás" és az ítéletalkotás közti szakadékot: a rendőrök 30 százaléka, míg a társadalomnak csak 13 százaléka dekriminalizálná a drogfogyasztást.
