Ikercsövek a Duna alatt
A főváros végleg lemondott a budai alsó rakpart bővítéséről - jelentette ki kérdésünkre Demszky Gábor főpolgármester azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyen a csepeli központi szennyvíztisztító építésének jelenlegi állásról számoltak be.A főváros végleg lemondott a budai alsó rakpart bővítéséről - jelentette ki kérdésünkre Demszky Gábor főpolgármester azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyen a csepeli központi szennyvíztisztító építésének jelenlegi állásról számoltak be.
Ám civil nyomásra Budapest ettől végül elállt, ugyanis az átalakítás veszélybe sodorta volna a dunai látkép világörökségi címét. Így az autósoknak arról is le kell tenniük, hogy - számos európai példával ellentétben - alagútban tehessék meg az utat a Margit hídtól délre, tehermentesítve ezzel a zsúfolt bel-budai térséget.
A pénteki, tájékoztató apropóját az adta, hogy május elején indult meg annak az 1,2 méter átmérőjű ikercsőpárnak a sajtolása, amelyen keresztül Csepelre érkezik majd Észak- és Közép-Buda szennyvizeinek jelentős része. A rendkívül hosszú élettartamú vezetékek a Duna-meder alatt, csaknem 30 méter mélyen húzódnak, s lényegében a már említett főgyűjtő folytatásaként funkcionálnak. Jelenleg is bővítik az albertfalvai és a kelenföldi szivattyútelepet, a tisztítóba ezek továbbítják a szennyvizet.
A teljes csepeli beruházásért felelős EnviroDuna ügyvezetője, Ivántsy Gábor hangsúlyozta, a budai főgyűjtő átadásának 2009-re tervezett határideje annak ellenére tartható, hogy a korábban többször is kudarcba fulladt közbeszerzési eljárás csak április végén zárult le sikerrel. Az érvényes vízjogi engedély birtokában még májusban aláírhatják a kivitelezői szerződést, s a beruházás hamarosan megindul. Pestről egy 1,4 méter átmérőjű ikervezetéken a ferencvárosi átemelőtelepről érkezik majd a szennyvíz a központi tisztítóba, a Kvassay híd mellett már készen áll a sajtoláshoz kialakított indítóakna. Az ügyvezető szerint rendkívül jó ütemben halad a 2010-re elkészülő tisztítómű építése, a 80 ezer négyzetméteres alapterületű létesítmény vasbetonfalai már elkészültek, s épül az árvízvédelmi gát.
A csepeli létesítménnyel Budapest szennyvizeinek a 90-95 százaléka tisztulhat meg biológiai úton. Demszky Gábor szerint ennek az a globális jelentősége, hogy a Duna révén a Fekete-tenger is tisztább lehet majd. A csaknem 130 milliárd forintos beruházás 65 százalékát az EU, 20 százalékát az állam, 15 százalékát pedig a főváros állja - mondta el Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes. Bejelentette, a főváros bírja a kormány támogatását arra, hogy 2008-tól 18-19 kerületben elindulhat a teljes körű csatornázottságot eredményező fejlesztés.
