Szállodától féltik a barlangcsodát
Súlyosan veszélyeztetheti a II. kerületi Frankel Leó utcában a Malom-tó étterem mellé tervezett gyógyszálló megépítése a terület alatt öt éve felfedezett, világviszonylatban is egyedülállónak és szenzációsnak számító Molnár János-barlangot. Ha megépül a tervezett szálló, gyakorlatilag lehetetlen lesz folytatni a világ leghosszabb víz alatti hévizes barlangjának számító járatrendszer feltárását - állítja a Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Egyesület.
Mint arról beszámoltunk, a Dakar-ralikról ismert Szalai Balázs cége kapta koncesszióba az ingatlant az azt korábban kezelő Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt.-től; a tervek szerint akár már az idén megkezdődhet a védett "ál-törökfürdő" romjainak helyreállítása, mellette pedig 13 vendégszobából és három apartmanból álló háromcsillagos fürdőszálló épülne.
A fejlesztésre létrehozott projektcég - amelyben Szalai mellett a főváros gyógyfürdőcége és egy ingatlanfejlesztő kft. is résztulajdonos - tavaly meg is kapta az elsőfokú építési engedélyt, amely szerint az említett fürdőszállón túl a fejlesztést egy második ütemmel is megfejelnék, újabb tízszobás hotelépületet emelve. A barlangászegyesület az építési engedélyt megfellebbezte, szerintük ugyanis azt többszörösen is törvénysértően és megalapozatlanul adta meg a műemlékvédelmi hatóság.
Adamkó Péter, az egyesület elnöke szerint mivel az ingatlan a fokozottan védett barlangrendszer felett helyezkedik el, ráadásul a II. kerületi városrendezési és építési szabályzat szerint barlangvédelmi zónában található, arra semmilyen építési engedély nem adható ki. Azért is tilos volna a telken építkezni, mert az alatt húzódnak a Malom-tavat - és közvetve a Lukács fürdőt is - tápláló források, amelyek ugyancsak védelem alatt állnak. Adamkó szerint azért sem kaphatott volna engedélyt a cég, mert a kérelemhez nem csatolták a geológiai
Boór Judit, az építési engedélyt első fokon kiadó Kulturális Örökségvédelmi Hivatal fővárosi irodavezetője lapunknak az esettel kapcsolatban nem nyilatkozott, mondván, folyamatban lévő ügyről van szó.
A barlangászok 15 hónappal ezelőtt kérelmezték az illetékes hatóságnál a további kutatásokhoz szükséges engedélyt. Adamkó szerint, ha megkapnák a kutatási engedélyt, barlangászati világszenzációval tudnának a nagyközönség elé állni, a még feltárásra váró szakaszokkal ugyanis a már feltárt rózsadombi barlangok teljesen összeköthetőek volnának. Az egyesület első fokon tavaly januárban megkapta ugyan az engedélyt, a BGYH Zrt. azonban fellebbezéssel élt, végleges döntés pedig azóta sincs. Ha megindul az építkezés, semmi esély nem lesz a Molnár János-barlangrendszer további kutatására, amelyből eddig egy öt kilométeres szakaszt sikerült feltárni. "Ha jogerőre emelkedik az építési engedély, az egy egyedülálló természeti kincs bújtatott privatizációját eredményezné, a döntés ellen pedig bírósághoz fogunk fordulni" - tette hozzá Adamkó.
Szerettük volna az ügyben a főváros gyógyfürdőcégének véleményét is megtudni, Mogyorósi Ferenc üzemeltetési főosztályvezető azonban érdeklődésünkre nem tudott érdemi információkkal szolgálni. A BGHY Zrt. tájékoztatása szerint - annak ellenére, hogy résztulajdonosként érintettek a szállóépítésben - nekik nemhogy a beruházáshoz, de még a területhez sincs semmi közük, annak kezelője ugyanis állításuk szerint a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatósága.
Nem tudtuk elérni az építésiengedély-kérelmet benyújtó Malomtó Török Fürdő Project Beruházó Kft.-t sem, a cégjegyzékben megjelölt címhez a tudakozó szerint tartozó telefonszámon ugyanis a Malom-tó étterem pincére, majd étteremvezetője vette fel a telefont, akik az említett cégről semmit sem tudtak.
