A gyermekonkológiai osztály betegei - bár szinte valamennyien erőtlenek, sápadtak - igazi gyerekek: játékosak, incselkedők, érdeklődők. Ez utóbbira épít a pécsi kórháziskola, vagyis az a pedagóguscsapat, aki arra vállalkozott, hogy tanítja az ágyhoz kötött kis betegeket. Bea most éppen derékszögű háromszögeket rajzol, s azon van, hogy a szögfüggvényekkel és a Pitagorasz-tétellel kiszámolja az oldalak hosszát. Ül az ágyon füzete és a függvénytáblája fölé görnyedve, kezében mobiltelefonja, amit számítógépként használ. Vele szemben egy széken Magdi néni - Szabó Sándorné -, aki instrukciókkal segít, ha észleli, hogy tanítványa elbizonytalanodik. Magdi néni nyugdíjas matematika-fizika-kémia tanár, félállásban tanít a kórháziskolában.

A tízéves Bianka az egyik Somogy megyei település nevelőintézetében él. Azt mondja: van a fejében valami, azért került ide. A kislány az ágyában rajzolgat, amikor megszólítja őt a kórháziskola önkéntes tanítónője, Radicsné Hajdú Mária:

- Van kedved tanulni?

- Most nincs - rázza fejét Bianka.

- Visszajöjjek később?

- Igen, az infúzió után.

Az ezredforduló óta működik a pécsi kórháziskola. Az intézményt a Baranya Megyei Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány hozta létre. A közala-pítvány ezzel a speciális iskolával a pécsi kórházakban kezelt gyerekek szorongását és félelmét akarta oldani, emellett fontos feladat az is, hogy a kis betegek ne maradjanak le a tananyagban, és gyógyulásuk után a megszokott osztályközösségükben folytathassák tanulmányaikat. Évente 500-600 gyerek kap segítséget a kórháziskola pedagógusteamjétől. A gyerekek döntő többsége csak pár napig szorul kezelésre, velük többnyire játszanak, és bevonják őket kézműves-foglalkozásokba, így gyöngyfűzésbe, üvegfestésbe, szövésbe. Ugyanakkor 50-60 diák heteken át valamelyik pécsi gyógyintézet lakója, s őket valóban megóvja a lemaradástól a kórháziskola. Még inkább igaz ez arra a 20-25 betegre, akiket több hónapon át a pécsi kórházakban kezelnek. Ők daganatos betegek vagy szervátültetésre várnak, esetleg pszichiátriai panaszokkal kezelik őket.

A hónapokon át kórházi ágyhoz kötött gyerekeket magántanulókként készítik fel a félévi vizsgákra a kórháziskola tanárai. A gyógykezelt diákok mindig sikerrel vették a vizsgákat, gyakran javítottak korábbi jegyeiken - itt jut idő a gyerekek korrepetálására.

Kérdés, meddig marad ez így. A két főállású pedagógus bérét a Baranya megyei önkormányzat finanszírozza. Az intézményt létrehozó közalapítvány eddig állta a kórháziskola két félállású tanárának bérét, idén viszont már nem jut az alapítvány kasszájából. Ennek oka az, hogy a közalapítvány fenntartója, a megyei közgyűlés - saját forráshiánya miatt - megkurtította az alapítvány támogatását. Mivel a közalapítványnak a baranyai gyermekek üdültetése a fő feladata, a kórháziskolára nem jut elegendő pénz. Ahhoz, hogy az intézmény az eddigi színvonalon működhessen, még nagyjából négymillió forintra lenne szükség évente. Ebből fizetnék a félállású és az óraadó szaktanárok bérét, az iskola fogyóeszköz- és postaköltségét, s a gyógykezelt gyerekek által írt, havonta megjelenő újság, a Regélő kinyomtatását. Kocsis Kriszta, a kórháziskola tanulmányi koordinátora azt mondja: igyekeztek az elmúlt hónapokban új támogatókat találni, de a megkeresett cégek, alapítványok, magánszemélyek alig ígértek segítséget.

Ha a kórháziskola nem volna, akkor a tartósan beteg gyerekek szülei akár pert is indíthatnának az állam ellen, hisz az intézmény nélkül sérülne a kórházban kezelt gyerekek egyik alapjoga, a tanuláshoz való jog. Tény, hogy az iskolák a tartós kórházi kezelésre szoruló diákjaik után is megkapják az állami támogatást. Ebből adódik, hogy a kórházban ápolt tanuló oktatása tulajdonképpen a diák iskolájának a feladata lenne. Csakhogy ez egy teljesíthetetlen elvárás, mivel az iskolák képtelenek megoldani ezt a feladatot. Különösen így van ez akkor, ha a diákot nem azon a településen kezelik, ahol az iskolája van. Márpedig a pécsi kórházakban kezelt gyerekek többsége ilyen, hisz ezek a gyógyító intézmények egész Dunántúlról fogadnak betegeket.

Négymillió forint. Ennyi kell ahhoz, hogy félezer kórházban kezelt gyerek oktatása és vészhelyzetbeli lélekápolása zavartalanul folytatódjon Pécsett.

Baranyai ígéret: pénz régiós összefogásból

Az oktatási tárca egyik rendelete alapján van mód arra, hogy a 90 napnál hosszabb kórházi kezelésre szoruló gyerekek után a kórháziskola fenntartója igényelje az állami normatívát. Hardy Judit, a pécsi kórháziskolát fenntartó közalapítvány titkára szerint ez a rendelet nem életszerű, mert még a súlyosan beteg gyerekek sem töltenek egyvégtében három hónapot a kórházban. Ők kapnak egy többhetes kezelést, aztán hazamennek pihenni, s ez többször ismétlődik. Az otthonuk és a kórház között ingázó tanulókra az állami normatíva viszont már nem igényelhető.

Hargitai János, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke elmondta: a kormányhoz fordulnak annak érdekében, hogy a kórháziskolák ne csak a 90 napon túl kezelt gyerekek után kapják meg az állami normatívát. Hargitai az ügyet felveti a Megyei Önkormányzatok Szövetségének a hét végén, Kékeden tartandó ülésén is. Több hazai nagyvárosban működik kórháziskola, s finanszírozási okokból mindenütt nehéz helyzetben vannak ezek az intézmények, pedig a fenntartásukhoz - országos szinten - alig 60-70 millió forintra lenne szükség. Hargitai azt ígérte: régiós összefogással megpróbálják előteremteni a pécsi intézmény működéséhez a négymillió forintot.