A miniszter elmondta, hogy a kérés nyomatékosítására Magyarország az Európai Bizottsághoz is fordul. Fodor Gábor a folyó hat éve tapasztalható habzása kapcsán kijelentette: "elfogyott a jó szándékú türelmünk".

A magyar kérelem jogi formában azt jelenti, hogy a bőrgyár engedélyéhez még 2000-ben adott hozzájárulását Magyarország visszavonja. Ez a döntés csütörtöktől már hatályos.

A habzásért további két, a határtól távolabb elhelyezkedő bőrgyár is felelős, ám ezeknek a vízjogi engedélyéhez Ausztria nem kért magyar hozzájárulást. Fodor Gábor utalt arra, hogy ezeknek a stájerországi üzemeknek a működése kapcsán Magyarország csupán azt a véleményét nyilváníthatja ki, hogy a gyárak működése jogszerűtlen.

Fodor Gábor döntéseit egy vízügyi szakembercsapat javasolta, akik három napja Budapesten tárgyaltak az osztrák-magyar határvízi  bizottság keretében. Varga Miklós, a tárgyalásokon kormánymegbízottként részt vett szakállamtitkár beszámolt arról, hogy az osztrák szakértők vitatták a magyar döntések jogszerűségét.

A magyar álláspont szerint Ausztria megszegte a két ország  között érvényben lévő szerződést, ugyanis az alapján nem lennének megengedhetőek vízminőséget hátrányosan befolyásoló tevékenységek. A folyóhabzás a határ menti településeknek komoly turisztikai és más gazdasági károkat okoz.

A szakállamtitkár a sajtótájékoztatón való részvétel alól "ügyesen kibújó" osztrák szakértők véleményét ismertetve közölte: a másik fél szerint nincs eljárásjogi háttér az engedélyi hozzájárulás visszavonásához.

A magyar vélemény szerint viszont ha a kiadás feltételekhez volt kötve, akkor a visszavonás jogszerű - mondta Varga Miklós. A másik két bőrgyár esetében sincsen egyetértés, mert a magyar álláspont szerint ezek esetében is kellett volna hozzájárulást kérniük az  osztrákoknak.

A szakállamtitkár megjegyezte: a két ország delegált szakértői csak abban értettek egyet, hogy a határvízi bizottság keretein belül nem lehet megoldást találni a Rába problémáira.

Varga Miklós az MTI-nek elmondta, hogy a bőrgyárak ugyan tisztított, a határértékeknek megfelelő szennyvizet engednek a Rábába, ám a különböző szennyezőanyagok szinergikus hatása miatt  mégis romlik a vízminőség. Ha a mikroorganizmusok szintjén még nem is figyelhető meg változás, de egyes felmérések szerint a nemes  halak állománya már visszaesett - tette hozzá.

Fodor Gábor elmondta, hogy a vízminőség visszaállítása érdekében mindenképpen további lépések kellenek. Pert az állam maga nem fontolgat - jelezte. A miniszter hozzátette, hogy a Rába mentén élők ettől függetlenül indíthatnak polgári pereket.

Varga Miklós beszámolt arról is, hogy az osztrák szakértők tájékoztatást adtak a Rábát ugyancsak terhelő, de habzást nem okozó sószennyezésről. A fürstenfeldi geotermális hőerőműből a Lapincsba, majd onnan a Rábába kerülő só miatt a stájerországi tartományi hatóság államigazgatási eljárást folytat. A jogvita alapja, hogy a  halállomány visszaesésére panaszkodó burgenlandi halászokat nem vonták be az engedélyezési folyamatba.
Magyarország jelezte, hogy csatlakozna az ügy rendezésébe, ám ezt a kérést osztrákok visszautasították, mondván: ezt az ottani szabályok nem teszik lehetővé - ismertette a szakállamtitkár.

Ausztria európai közvetítést javasolt a kialakult vitában

A Rába folyó szennyeződése miatt kialakult magyar-osztrák vitában az osztrák fél azt javasolta, hogy a két ország együttesen kérje egy európai közvetítő bekapcsolását a megoldás érdekében, de ezt a javaslatot a magyar fél elutasította - olvasható az osztrák mezőgazdasági, erdészeti, környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztérium csütörtök délután kiadott nyilatkozatában.

Az osztrák-magyar határvízi bizottság Budapesten tartotta legutóbbi ülését, melyen központi téma volt a Rábán az osztrák ígéretek ellenére változatlanul megfigyelhető habképződés, melyet magyar álláspont szerint a stájerországi és burgenlandi bőrgyárak tisztított vegyi és biológiai szennyvize okoz. Fodor Gábor magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy a magyar fél türelme elfogyott, és Magyarország azt kéri Ausztriától, hogy vonassa vissza a burgenlandi tartomány illetékes hatóságával a habzás miatt részben felelős gyanafalvai (Jennersdorf) bőrgyár vízjogi engedélyét.

Az osztrák tárca nyilatkozata szerint azonban a közösen elvégzett vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a Rába már a gyanafalvi bőrgyár üzembe helyezése előtt is II-III-as vízminőséget mutatott, ami megfelel az alföldi vizek vízvédelmi célkitűzésének. Az osztrák fél ezért sem tartalmilag, sem formailag nem látja indokoltnak a bőrgyár engedélyének visszavonását.

 
Fideszes képviselő is keményebb fellépést sürget

Felszólalt a Rába folyamatos szennyezése ellen De Blasio Antonio (Fidesz-MPSZ) európai parlamenti képviselő csütörtökön, a EP brüsszeli plenáris ülésén,  és felszólította az éppen ülésező Osztrák-Magyar Vízügyi Bizottságot, hogy vonja vissza a szennyező gyárak engedélyét.

-Április elején személyesen vittem el kollégámmal a magyar néppárti delegáció petícióját az osztrák tartományi elnöknek, amelyben  felszólítottuk a tartományi és szövetségi kormányt a szükséges lépések megtételére. A petíciónkra a mai napig választ sem kaptunk. A tegnap leköszönt magyar környezetvédelmi miniszter május  1-jéig adott határidőt az osztrák gyárnak, hogy megszüntesse a szennyezést, de semmilyen előrelépés nem történt - mondta el a képviselő parlamenti beszédében.

De Blasio Antonio kiemelte, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy ez az ártalmas határon átnyúló környezeti szennyezés megszűnjön. Ezért felszólította az Osztrák-Magyar Vízügyi  Bizottságot, közvetve a két érintett tagállam kormányát, hogy azonnali hatállyal vonja vissza a folyót szennyező gyárak vízjogi  engedélyét.

Egy nappal korábban hasonló tartalmú nyílt levelet intézett a kormányhoz Olajos Péter (MDF) EP-képviselő is.

(forrás: MTI)

Fodor Gábor