A világ legnagyobb emberi jogi szervezete, amely a nők elleni erőszak megállítását célzó kampánya keretében állította össze a magyarországi helyzetről szóló jelentését, azt írta: a szexuális bűncselekmények kétharmadát Magyarországon olyanok követik el, akiket az áldozat ismer, mindazonáltal kevés elkövető kerül bíróság elé.
Az AI szerint a széles körű előítéletesség, a kormányzati cselekvés elmaradása és a büntetőjogi rendszer hiányosságai időnként áthághatatlan akadályt emelnek a jogorvoslatot kereső nők elé. A jelentés szerint a nők által a családon belül elszenvedett erőszak számos fajtájának egyike a nemi erőszak, amelynek ráadásul rendszeresen ki vannak téve.

Nicola Duckworth, az Amnesty International európai és közép-ázsiai programigazgatója az összefoglalóban hangsúlyozza: a bensőséges kapcsolaton belül elkövetett nemi erőszak is bűncselekmény. Hozzáteszi: a megbélyegzésnek, a közösség részéről megnyilvánuló gúnynak, a büntetőjogba és az egészségügybe vetett  bizalom hiányának nem szabad megakadályoznia, hogy az áldozatoknak igazságot szolgáltassanak.

A jelentés szerint a magyar büntető törvénykönyv 1997 óta bűncselekménynek ismeri el a házasságon belüli nemi erőszakot. Súlyos hiányosságként rója fel a jelentés, hogy a bűncselekmény megállapításához a nőknek bizonyítaniuk kell, hogy fizikailag ellenálltak, függetlenül a velük szembeni erőszak vagy fenyegetés mértékétől. Ez az előírás kapcsolatban élő nők ezreit teszi védtelenné - áll az AI jelentésében.

Az emberi jogi szervezet szerint az esetek jelentős része nem jut a bíróságok elé, vagy nem végződik elmarasztaló ítélettel. A bűncselekményt vagy be sem jelentik, vagy a rendőrség nem azonosítja a tettest, és "hamis bejelentésnek" minősíti az esetet - írja az Amnesty International.

A jelentés szerint a nők vonakodnak is a nemi erőszak bejelentésétől, mert attól férnek, hogy az elkövető - leggyakrabban a férj vagy a volt partner - részéről ismét támadás éri őket. A bejelentési folyamat ráadásul megalázó, ami még inkább eltántoríthatja az áldozatot a jogi lépések megtételétől.

Az Amnesty International szerint a rendőrségi eljárást gyakran előítéletesség jellemzi.

A bíróság elé kerülő esetekben is a nőknek meg kell küzdeniük azzal a közfelfogással, hogy a férj rákényszerítheti feleségét a szexuális együttlétre, és a nő az, aki kiprovokálja az erőszakot. E felfogásra jellemző, hogy még egy magyar bírónő is azt mondta az Amnesty Internationalnak: maga is vonakodna bejelenteni, ha megerőszakolnák - áll a csütörtökön Londonban kiadott jelentésben.

A szervezet szerint a családon belüli nemi erőszak ritkán nyilvános vita tárgya Magyarországon; nem gyakori, hogy az áldozatok beszélnének fizikai és pszichológiai sérüléseikről, az e témában elvégzett tanulmányok száma pedig rendkívül csekély.

Egy tavalyi közvélemény-kutatás kimutatta: a magyarok 62 százalékának nincs tudomása arról, hogy a házasságon belüli nemi erőszak bűncselekmény - írja az AI-jelentés.

Az Amnesty International felszólítja a magyar kormányt arra, hogy törvénymódosításokkal garantálja a hozzáférést az igazságszolgáltatáshoz, biztosítson képzést és állapítson meg  eljárási szabványokat azok számára, akik hivatásszerűen foglalkoznak a szexuális bűncselekmények áldozataival, hozzon létre támogató  hálózatot az áldozatoknak, végezzen kutatást és adatgyűjtést a kérdéssel kapcsolatos politika kidolgozásához, és közoktatási programokkal lépjen fel aktívan a társadalmi előítéletek ellen.

(MTI)