Nagy mellénnyel járhatják a börzét
Míg a börzéken általában a friss diplomások szinte bármit elvállaló serege járja a standokat, a műegyetemi állásvásáron úgy tűnt, a munkaerőt kereső oldal messze túlszárnyalja a kínálatit. A nagyobb, nemzetközi cégek mellett néhány hazai, kisebb vállalkozás is elszántan standolt, remélve: ha a nemzetközi háttérrel, külföldi tapasztalatszerzési lehetőséggel nem is, de mérete folytán komplexebb feladatokkal és családias környezettel tud majd imponálni a fiataloknak. Legyen azonban kicsi vagy nagy cég, a legnagyobb zsákmánynak a gépész- és villamosmérnökök, pénzügyi, közgazdasági és IT-s szakemberek számítottak.
A bőséges álláskínálat azonban a munkaadók tapasztalata szerint némi torzuláshoz is vezetett: a végzős műszakisok tetemes része különös hozzáállásról tesz tanúbizonyságot. - A legkiábrándítóbb az, amikor idejön a standunkhoz egy végzett mérnök, és azt kérdezi, mit tudunk neki ajánlani. Ha arról puhatolózunk, pontosan mi az a terület, amely érdekelné, és ő mit tud ajánlani vállalatunknak, akkor csak vonogatja a vállát. Van olyan is, aki egyszerűen azzal kezdi, hogy milyen béren kívüli juttatásokat kapnak a dolgozók - állítja az egyik legnagyobb nemzetközi elektronikai vállalat humánerőforrás- munkatársa.
- Persze van ellenpélda is. Sok harmadéves hallgató megkeres minket, és érdeklődik a nyári gyakornoki programjainkról. Vagy egyszerűen csak jelentkezik, hogy őt a vállalatunkon belül valamelyik részleg nagyon érdekli, most még egyetemre jár, de szeretne később azon a területen tevékenykedni. Ilyenkor igyekszünk megoldást találni az együttműködésre.
A cégek értékelik, ha valaki már részt vett szakmai gyakorlati programon. Ez azt sugallja ugyanis, hogy kitartóan érdeklődik egy bizonyos szakterület iránt, amiért hajlamos volt áldozatokat is hozni. A nyelvtudás azonban még még mindig jelentős munkavállalást korlátozó tényező a fiatal diplomások körében. A kommunikációképes angol a legtöbb munkahelyen már nem elegendő, a szaknyelv ismerete is előfeltétel. A nemzetközi cégeknél a belső kommunikáció nyelve sem feltétlenül a magyar, így szinte labdába sem rúghat az, aki nem beszél valamely idegen - leginkább angol - nyelven.
A kiválasztást végző vállalati szakemberek szerint az interjún továbbra is sokat nyom a latban a határozottság. Ha a jelölt pontos elképzelésekkel rendelkezik a szakmai karrierjét illetően, tisztában van a saját erős és gyenge oldalaival, és süt róla a motiváltság, az már fél siker - állítják. - Még mindig megesik, hogy olyan jelentkező érkezik az interjúra, akinek a vállalat tevékenységéről, piaci szerepéről sincs fogalma. Az ilyen jelöltek általában elbuknak az első rostán - állítja az egyik építőipari cég munkatársa. Aki mégis bekerül a kiválasztási folyamatnak nevezett mókuskerékbe, minimum kettő, de inkább három fordulóban kap alkalmat a bizonyításra. A nagyobb cégeknél, multinacionális vállalatoknál bevett szokás, hogy az első szakmai tesztet egy beszélgetés követi a humánerőforrás-munkatárssal, majd egy újabb a szakmai vezetőkkel. Sok helyen egész napos gyakorlati feladatokból álló próbán is helyt kell állni, hogy a jelölt bizonyítsa: szakmai alkalmassága mellett a társakkal is hatékonyan tud együttműködni.
- Az idén még nem végző hallgatóknak azt javasoljuk, nézzenek meg egy-két olyan álláshirdetést, amire később szívesen jelentkeznének. Az elvárások címszó alatt felsoroltak közül pedig igyekezzenek a fennmaradó 1-2 év alatt pótolni azt, ami náluk éppen még hiányzik. Így mire csatasorba állnak, kétségkívül rendelkeznek majd a sikeres munkavállalás valamennyi feltételével - javasolja egy IT-s szakemberekre vadászó cég munkatársa.
Az előadókkal beszélgetve még mindig téma az önéletrajz. Sokan azt hiszik, hogy ha szakmai útjukat a lehető legnagyobb részletességgel, egyedi szerkesztésmódban tálalják, akkor ráléptek a siker első lépcsőjére. Nem is sejtik, hogy leendő munkaadóik mennyivel jobban értékelik a letisztázott, könnyen áttekinthető cv-ket, ahol a lényeges információk erősen kiemelve, strukturáltan szerepelnek. Persze a fénykép majdnem mindig előny, kivéve ha óriás fájlként csatolták, ha miniszoknyás vagy éppen ballagási.
És hogy mi az, ami a mai fiatalságot motiválja? Első kérdéseik között a vállalatnál rájuk váró szakmai előrelépés, a külföldi tapasztalatszerzésre, illetve egyéb képzésre nyíló lehetőség és természetesen a bérek állnak. Azt viszont nehezen látják be a fiatalok, hogy a legnagyobb fejlesztő, gyártó bázisok vidéken vannak, így az álláslehetőségek tetemes része ott adódik. A fővárosban diplomázók viszont maximum akkor hajlamosak a költözködésre, ha családi-rokoni kötelék fűzi őket a vidékhez.
A standoknál most sem maradhattak el a kiválasztást végző kollégák jó tanácsai. A tanulság röviden: aki másodéves, az jelentkezzen akármilyen gyakornoki programra. Aki harmadéves, az vállaljon szakmai gyakorlatnak minősülő munkát lehetőleg annak a cégnek annál a részlegénél, ahol majd később dolgozni szeretne. Aki végzős, az konkrét elképzeléssel keresse fel a kiszemelt vállalatot. De mindez feleennyire sem fontos, ha az illető pályakezdő villamos-, vagy gépészmérnök. Őket ugyanis szőröstül-bőröstül felszippantja a piac.
