Az állam tulajdonosi jogait az NVK-n keresztül az öttagú Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja majd. Az új szervezet a több tízezer milliárdos állami vagyonnal járó jogokat és kötelezettségeket jövő év elején veszi át. Az addig tartó átmenet módjáról már a tanácsnak kell döntenie. Ebbe - a legutóbbi variáció szerint - két tagot javasolhat "az állami vagyon felügyeletét ellátó" pénzügyminiszter, kettőt a gazdasági miniszter, egyet pedig "az agrárpolitikáért felelős" földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. (Ez a delegálási rend még változhat; korábban felmerült, hogy egy tag lehetne akár az ellenzék jelöltje is.) Január elsejével a tanács elnöke lesz az NVK vezérigazgatója is. Az új társaság igazgatóságának feladatait is ő fogja ellátni.

A különleges "céget" felügyelőbizottság helyett ellenőrző bizottság ellenőrizné, melybe a parlamenti pártok, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói és munkavállalói oldala delegálhatna egy-egy tagot. Elnökét az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelöli ki. Egyelőre nem ismert sem a tanács, sem a bizottság tagjainak neve, sem az NVK eljövendő székhelye.

Az új szervezet önállóságát behatárolná, hogy gazdálkodásának irányáról a kormány, illetve a költségvetési törvényen keresztül a parlament döntene, és a bevételei is az államkasszába folynának bele. A tanács számos pénzügyi döntést nem hozhatna meg az Országgyűlés nélkül, amelynek az elnök évente beszámolna.

Az új törvénynek várhatóan lesz egy vagyonkezelési melléklete, amelyben megneveznék a tartósan állami tulajdonban maradó vagyont. Ezek közé tartozhatnak az erdészetek, a Paksi Atomerőmű vagy a Magyar Fejlesztési Bank (utóbbira teljesen különálló szabályok vonatkoznak), de a Magyar Posta, a Szerencsejáték Zrt. vagy a Magyar Villamos Művek nem biztos, hogy rajta lesz, illetve kérdéses, hogy milyen tulajdoni hányad erejéig. Új céget az NVK csak akkor alapíthat, ha annak szolgáltatására nincs piaci jelentkező, és ebben nem kerülhet kisebbségi pozícióba.

A mostani tervezet tíz éve a legnagyobb horderejű változást hozná az igencsak túlburjánzott állami vagyonkezelésben. Értesülésünk szerint azonban a nem közvetlenül az ÁPV, az NFA, illetve a KVI vagyonkezelésében lévő vagyonelemekről további viták várhatók. A minisztériumok és költségvetésből gazdálkodó egyéb intézmények ugyanis vonakodnak lemondani a vagyonkezelési jogaikról. A tervezet értelmében ez az ingatlanok esetében meg is maradna, de a jövőben kezelési díjat kellene fizetniük az NVK-nak.

Azoknak a cégeknek a sorsa még nem eldöntött, ahol az államot a gazdasági miniszter képviseli (ilyen például a MÁV vagy a Nemzeti Infrastruktúra Zrt.). Korábban a tárca ellenállt annak, hogy ezeket elvegyék tőle, de lehet, hogy megelégszik az irányító tanácsban kapott helyekkel is.

Várhatóan változik az állami vagyonkezelő ellenőrzése is. A formálódó elképzelések szerint az ÁSZ a jövőben elsősorban a jogszabálysértések feltárását végezné, míg egy új grémium a rossz, vagyonvesztést eredményező döntéseket kutatná fel.