Simor András jegybankelnök ajánlásai alapján, a kormánynyal teljes egyetértésben készült el a törvényt módosító szöveg, amely szerint a továbbiakban két alelnöke lesz a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), s mindkettő tagja lesz a monetáris tanácsnak, amely létszámában viszont csökken, öt-hét főre zsugorodik, megszűnik az MNB igazgatósága, feladatait az MNB elnöke veszi át, s megszűnik a közgyűlés is. A jövőben a magyar államot mint részvényest képviselő pénzügyminiszter az MNB-ről szóló törvényben tételesen meghatározott tárgykörökben részvényesi határozattal dönt.

Az elképzelések Simor András március eleji hivatalba lépése óta ismertek, hiszen az új elnök többször is kifejtette javaslatait a nyilvánosság előtt, s Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is jelezte, az általa jelölt jegybankelnök nyitott kapukat dönget, az ésszerűsítést érdemes megfontolni, s a törvény szövegébe illeszteni. Veres János pénzügyminiszter tegnap azt hangoztatta, hogy a kisebb szervezet hatékonyabban és olcsóbban működhet.

Az érvényben lévő törvény szerint az MNB-nek három-öt alelnöke lehet, a monetáris tanácsnak pedig kilenc-tizenegy: az elnök, egy alelnök és hét-kilenc külső tag. Jelenleg három alelnöke van a jegybanknak: a februárban távozott Szapáry György helyére nemrégiben kinevezett Karvalits Ferenc, a hatéves mandátumától nyáron búcsúzó Adamecz Péter és Auth Henrik. Egyelőre mindhárman tagjai a még 13 tagú monetáris tanácsnak. A két távozó alelnök kiválásával a létszám persze tizenegyre csökken - az előző Gyurcsány-kormány eleve erre számított, amikor 2004 végén módosította a jegybanktörvényt, hogy a megromlott viszonyt az akkori elnökkel, az Orbán-kormány által kiszemelt Járai Zsigmonddal ily módon is "ésszerű mederben tartsa". Akkoriban négy új külső tagot jelölt a kormányfő a testületbe, így lettek összesen tizenhárman. Járai egyébként a még pénzügyminiszterként általa is előkészített jegybanktörvényi változtatással 2001-ben elérte, hogy nemcsak az alelnökök, hanem az összes külső tag jelölése - kormányfői vétó mellett - a jegybankelnök hatáskörébe került.

Az MNB új elnöke azt mondta, legyen csupán két alelnök - Karvalits mellé egyet még neki kell jelölnie, méghozzá hamarosan, legkésőbb júniusban -, ám mindketten kerüljenek be a tanácsba, hogy a jegybanki szakmai háttér erőteljesebben megjelenjék, s fokozatosan csökkenjen a külső tagok száma, a jelenlegiek mandátumát érintetlenül hagyva.

A kilenc külső tag közül Kádár Béla hatéves megbízatása 2008 szeptemberében ér véget, Oblath Gáboré 2009 júliusában, Kopits Györgyé 2009 decemberében, Hardy Ilonáé és Bihari Vilmosé 2010 márciusában, Neményi Judité, Bánfi Tamásé, Bihari Péteré és Csáki Csabáé 2011 márciusában. Akkor a létszám elméletileg a három belső tagra csökken, s lehet jelölni újakat, legfeljebb négyet. Úgy tudjuk, Simor szeretné, ha a cserék időben eltolódnának egymástól, vagyis 2011 márciusában kinevezhető két külső tag, majd később újabb kettő vagy egy-egy.

Megmarad az a mai szabályozás, hogy a külső tagok felére a kormányfő, a másik felére a jegybankelnök tesz javaslatot. Hacsak a 2010-es választások után nem módosítják megint a jegybanktörvényt.

Simor székfoglalója a jegybankban