Az egyesület munkájában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége és a cégek képviselői mellett részt vesznek felsőoktatási intézmények - például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Corvinus Egyetem, a Miskolci Egyetem vagy a Budapesti Gazdasági Főiskola - vezetői. Azt szeretnék, hogy a felek ne csak egymás álláspontját ismerjék meg, hanem a bevált külföldi módszerek megismertetésével próbáljanak változást elérni. A tanácskozáson elhangzott: nálunk is érdemes lenne üzletembereknek - angol mintára - olyan hasznos ajánlásokat készíteni a felsőoktatásban részt vevők számára, amelyekkel gyakorlatiassá teszik az együttműködést. Javaslataikat a Fehér könyvnek nevezett kiadványban összegzik, s az ebben leírtak támpontul is szolgálnak arra, milyen felkészültségű fiatal szakemberek képzését várják el a felsőoktatási intézményektől. Ebben a közegben természetesnek veszik azt, hogy a munkaerő-piaci szereplők elvárásai a tantervekben, a jegyzetekben is megjelennek. A cél ugyanis az, hogy már az adott terület legmodernebb módszereivel ismertessék meg a diákokat. A bolognai folyamatnak megfelelően kialakított hároméves felsőfokú alapképzés végén a munkaerőpiacon azonnal bevethető, fejlődőképes fiatal szakembereket várnak, olyanokat, akik a gyakorlatban is tudják alkalmazni az iskolapadban tanultakat. Az ezt követő, kétéves master képzésnek pedig a szakmai specialitások kifejlesztésére kell koncentrálnia.

A szakemberek előadásaiból kiderült, a jól prosperáló, multinacionális cégeknek gyakorlatorientált, jó problémamegoldó képességekkel rendelkező szakemberekre van szükségük, akik az általuk tapasztaltnál erősebb, eredményesebb nyelvi képzést kapnak. Az előadók véleménye megegyezett abban, hogy a mai hazai felsőoktatás - finoman fogalmazva - még messze van attól, hogy ezeknek az elvárásoknak megfeleljen.

A tanácskozáson többen hangsúlyozták az oktatás ideje alatti kötelező szakmai gyakorlatok fontosságát, amikor - különböző munkahelyi feladatok teljesítése során - mindkét félnek lehetősége nyílik a másik jobb megismerésére. Ez pedig - sok példa van erre! - a későbbiekben akár az első munkahelyet is jelentheti egy-egy pályakezdő diplomás számára. A tanácskozás résztvevői közül többen megemlítették: nagyon fontosnak tartják, hogy műszaki, gazdasági és agrárszakokon, ahol gyakorlattal zárul a képzés, továbbra is adható legyen a szakképzési hozzájárulás. Egyes jelenlegi elképzelések szerint ugyanis csak a felsőfokú szakképzésre és a szakirányú továbbképzésre biztosítanák ezeket az anyagi forrásokat. Márpedig ha ez megvalósulna, akkor - a tanácskozáson résztvevők közül ezt többen megfogalmazták - tovább nehezedne a pályakezdő diplomások elhelyezkedése.