Nyilvánvaló, hogy a holokauszt mindörökkön ható trauma, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen módon tartjuk fenn az áldozatok emlékét - mondta a rabbi. Az ősi zsidó hagyomány szerint - folytatta - akkor emlékezünk méltó módon az elhunytakra, ha azt a tanuláson keresztül tesszük. Az EMIH ezért a nyár elejétől kezdve olyan rendezvényeket szervez, amelyek során egy adott település elpusztított zsidó közösségére emlékezve a tórát, illetve annak magyarázatát, a talmudi misnát tanulmányozzák. A zsidóság aktív megélése segít az antiszemita jelenségek elviselésében is - hangsúlyozta. Köves Slomónak személyesen nem volt része súlyos antiszemita incidensben, de tagadhatatlan, hogy a magyar társadalomban is tapasztalható bizonyos mértékű zsidóellenesség. A rabbi ugyanakkor örvendetesnek tartja, hogy az Országgyűlésben jelenleg nincs antiszemita politikai erő, a mértékadó pártok egyöntetűen elítélik a rasszizmust.

- Mi, zsidók az antiszemitizmus legapróbb jelére is érzékenyen reagálunk, de ügyelnünk kell arra, hogy a tiltakozásunk arányban álljon a veszély nagyságával. Nem szabad ágyúval lőnünk a verébre - mondta a rabbi. Bírálta a Mazsihiszt, amiért március 15-e előtt azt tanácsolta a magyarországi zsidóknak, hogy maradjanak otthon. Több okból kifogásolta a Mazsihisz egyszázalékos kampányát is: a "Támogassa a magyar zsidóságot!" szövegű plakáton kisfiú látható, előtte egy auschwitzi túlélő keze, rajta tetovált szám... Köves Slomó úgy vélte, ezt kellene végre meghaladni, hisz "több hitközség létezik, és a zsidóság gyökerei nem a vészkorszakra, hanem több ezer évre nyúlnak vissza".

A rabbi