Az indoklás szerint Brazília azért döntött - egyébként először - egy gyógyszer szabadalmi jogának felmondásáról, mert hosszas alkudozásokon sem tudott megegyezni a Merck céggel az ár kellő mérsékléséről. Az amerikai vállalat állítólag csak harminc százalékkal lett volna hajlandó csökkenteni az Efavirenz árát. Lula da Silva a nyilvánosság előtt azt kifogásolta, hogy Brazília 1,59 dollárért kapta a gyógyszert, miközben a Merck néhány más államban, így Thaiföldön csak 0,65 dollárt kér érte.

Brazília 180 ezer ismert AIDS-betege közül néhány éve még csak tízezren, napjainkban viszont már 75 ezren szedik az említett gyógyszert, amelyet a kormányzat széleskörű programja keretében térítésmentesen biztosít számukra. Az Efavirenz ára veszélyeztette ezt a programot, és a kormány mostantól évi 30 millió dollár megtakarítással számol a generikus változatnak köszönhetően.

A Merck alelnöke "nagy kiábrándultsággal" kommentálta az AP hírügynökségnek a brazil lépést, mondván, a szellemi tulajdonjog megsértése "veszélyes jelzés". A gyógyszerkutató laboratóriumoknak meg kell fontolniuk, foglalkozzanak-e olyan orvosságok kikísérletezésével, amelyek a harmadik világban fellépő betegségeket gyógyítják. Jeffrey Sturchio azt állította, hogy Brazília a közepesen fejlett országok között eddig is alacsony árat fizetett a gyógyszerért. A cég ugyanakkor jelezte, hogy nem zárkózik el a további tárgyalásoktól.

Korábban más országok - például India, Thaiföld és Mexikó - is folyamodott a nyomásgyakorlás hasonló eszközéhez nagy gyógyszergyártókkal szemben, amelyek végül inkább a kompromisszumot választották. Az Egészségügyi Világszervezet egy 2001-ben hozott állásfoglalásában elismerte ugyanis a gyógyszerek átsorolásának jogát generikussá - szükséghelyzet, illetve a gyógyszeripar sértő árpolitikája esetén. Thaiföldet azonban három gyógyszer "feltörése" miatt az Egyesült Államok a szabadalmi jogok megsértői közé sorolta.

Lula da Silva brazil elnök