„A mexikói egyház a kánonjog értelmében exkommunikálta az abortuszt megszavazó politikusokat. A felszabadítás teológiája pedig hamis társadalmi forradalmat hirdet” – sorolta az újságíróknak látogatása fô témáit a Brazíliába tartó pápai repülôgépen XVI. Benedek, akinek elsô Európán kívüli útja nem véletlenül vezet arra a kontinensre, ahol a világ több mint egy milliárd katolikusának közel fele él.
 
Bizony, válságtérségbe utazott XVI. Benedek. A Vatikánnak Dél-Amerika már csak egyszerűen katolikus, nem catolicissima, mint II. János Pál ’80-as látogatásakor, amikor Brazília lakosságának 89 % -a számított hívőnek. Az arány azóta hatvan százalékra süllyedt, miközben emelkedett a pünkösdisták és a szekták követőinek a száma. A kontinens lakosságának 20 % -t csábították el a primitív, kereszténység előtti ősi rítusok.

Eretnek nézetek hallatják hangjukat az egyházon belül is, mint az el salvadori jezsuita, Jon Sobrino felszabadítási teológiája, amelyet 2001-ben Ratzinger bíboros még a hittani kongregáció elnökeként elítélt, pápaként pedig idén márciusban téves katolikus dogmaként bélyegzett meg, és Sobrinót kitiltotta a katolikus egyetemekrôl.

„Jogos az egyházon belüli vita a társadalmi igazságosságról, de tévednek azok, akik a forradalommal akarják megváltoztatni az életfeltételeket, a felszabadítás teológiája idejét múlta és hibás” – mondta Brazília felé tartva XVI. Benedek.

Az elmúlt harminc év alatt Latin-Amerika is mély politikai-társadalmi változásokat élt meg. Wojtyla idejében diktatúrák uralták a kontinenst, ma Latin Amerika Lula, Bachelet, Chavez földje, ahol egyre szélesebb teret hódít a pluralista, szekularizált kultúra. Az egyháznak talán nehezebb a feladata mint korábban. Mély vokációs válságban szenved: minden 15 ezer lakosra egy pap jut, ez tízszer alacsonyabb mint a szintén paphiánnyal küszködő európai egyházban.

A papok nem csak kevesen vannak, képzésük is hiányos és erôs vezető nélküli. A saját pápában reménykedő kontinenst frusztrálta az argentin érsek Jorge Mario Bergogliónak a konklávén szerzett – Ratzinger mögötti - második helyezése, és Mexikóváros kemény vonalas bíborosa Norberto Rivera Carrera sem tűnik megoldásnak, aki kitagadta az abortuszt megszavazó parlament egészét, és most hasonló abortusztilalom-enyhítô törvényt terveznek Brazíliában is.

Probléma a vidéken gyakran nős papság, a vasárnapi szentmise sem rendszeres, alacsony a templomba járók száma is – a katolikusok magas aránya ellenére. „Egyházunk missziós jellegét kell megerősíteni. Választ kell felmutatnunk a lakosság kiáltására: a szegénységre, a szociális feszültségekre, a vallástól való eltávolodásra” – hangoztatta Rómában Claudio Hummes, Sao Paulo érseke. 

A tegnap/szerdán Sao Paulóban kezdődött öt  napos pápai programban szerepel a Lulával való találkozó, az első brazíliai szent Frei Galvao felavatása, és a Latin-Amerikai Püspöki Tanácsok V. konferenciájának megnyitása vasárnap délután Aparecidában, a legfontosabb brazíliai zarándokhelyen, amelyet dengi-láz járvány fenyeget. Ennek ellenére milliós tömeget várnak a pápa pontifikálta szentmisékre.
  
Már csak XVI.Benedek aláírása hiányzik XII. Pius boldoggá avatásához. Elmúlt kedden zárult le Pacelli pápa 1967-ben indított kanonizációs eljárása: a  18 ezer oldalas dokumentáció megvizsgálása után a szentté avatási kongregáció igent mondott arra, hogy XII.Pius „hôsiesen” gyakorolta a keresztény erényeket. Az egyházjogi eljárás folytatásához a pápa beleegyezése kell, de nem valószínű, hogy XVI. Benedek szembeszegül a kongregációval.

A pápai aláírás után a kanonizációhoz szükséges csodát kell majd bizonyítani, és a boldoggá avatás dátumát kitűzni. XII. Pius miatt utóljára márciusban robbant ki vitát, amikor az izraeli apostoli nuncius a Jad Vasem múzeumban található tablót  kritizálta. A holokauszt emlékhelyen ugyanis az egyházfôt a felelôsök közé tették Mussolinivel és Hitlerrel egy oldalon.