A vezeték Türkmenisztánból futna Oroszországba, és az európai viszonyokhoz képest meglehetősen olcsó gázt juttatna oda.

A két ország között 2028-ig érvényes gázszerződés van, amelynek értelmében az orosz import el fogja érni az évi 90 milliárd köbmétert. Jövőre ez még „csak” 50 milliárd lesz, ami egyébként a jövő évi türkmén export nem kevesebb, mint 86 százaléka (a többi Iránba megy). Türkmenisztán jelenleg az úgynevezett közép-ázsiai vezetéken tudja kijuttatni a gázt országából – Oroszországba. Ez a vezeték azonban a hírek szerint gyalázatos állapotban van, amit az jelez legjobban, hogy míg fénykorában 85 milliárd köbmétert tudott szállítani évente, addig ez a szám most 41 milliárd.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió szeretné, ha Oroszország megkerülésével is jutna a piacra ebből a gázból, és ennek lehetne eszköze például a tervezett Nabucco vezeték. A türkmén gáz ára tavaly majdnem a duplájára emelkedett, de még így is csak száz dollár ezer köbméterenként.

Az új gázvezeték megépítése lényegében kihúzná Türkmenisztánt a tervezett Nabucco vezeték gázszolgáltatói közül – annak ellenére, hogy a türkmén nyilatkozatok általában támogatják ezt az elképzelést. Sőt még a türkmén–orosz gázvezetéket tető alá hozó orosz miniszter is úgy nyilatkozott, hogy ők nem akarják ebben korlátozni a partnerüket.

Ugyanakkor fontos fejleménynek tekinthető az a török energiaügyi minisztériumból származó, „magas rangúnak” jelölt, meg nem nevezett személytől származó nyilatkozat, amely szerint Oroszország részt vehet a Nabucco-projektben. Az ankarai forrás arra hivatkozik, hogy nekik a térségbeli egyensúlyt és a gázigények mértékét is figyelembe kell venniük. Elemzők már korábban is jelezték a Gazprom lehetséges igényét a részvételben, sőt voltak, akik odáig mentek, hogy az oroszok nélkül eleve halott ügy a vezetékről szóló elképzelés.

A közép-ázsiai gáz jövőjéről szóló megbeszélések kritikus helyzetét jelzi, hogy Putyin tegnap kezdődött útját szokatlanul kacifántosra tervezték. Először Kazahsztánba utazik, majd pénteken Nurszultan Nazarbajev elnökkel együtt keresik fel Ashabadot, a türkmén fővárost. A hármas csúcs után pedig visszautazik Kazahsztánba, és ott folytatja látogatását.

A türkmenisztáni vizitet sok elemző a gázügyön felül is történelminek nevezi, Moszkva nagy visszatérésének az országba. Egyes hírek arról is szólnak, hogy a három ország megegyezhet egy vasútvonal megépítésében a Kaszpi-tenger keleti partján (lényegében párhuzamosan a gázvezetékkel), ami már a szélesebb körű gazdasági kooperáció eszköze lehet.

Vlagyimir Putyin