A Der Spiegel című német hetilap különszáma részletesen foglalkozik az óceánok erejét hasznosító elképzelésekkel.

A világ áramszükségletének 15 százalékát lehetne fedezni a tengerek és óceánok hullámaiból - állapította meg az energia világtanács Londonban. Ez kétszer annyi energia, mint amennyit jelenleg a világ összes atomerőműve termel. A mérnökök száz év óta foglalkoznak a tenger energiájának hasznosításával, inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Skócia nyugati partjainál Islay szigetén, amely birkatenyésztéséről és whisky-jéről híres, működik a világ első olyan, csigának nevezett hullámerőműve, amely nyilvános energiahálózatba továbbítja az áramot. Az erőmű egy húsz méter széles betonházból és a turbinából áll, amely a tenger felől nyitott. A turbina a kezdeti nehézségek ellenére sikeresnek mondható, ezért a német Siemens egyik leányvállalata két évvel ezelőtt megvásárolta.

Szakértők szerint azonban a parton fölépített hullámerőművek nem tudnak konkurálni a szélenergiával, ezért a nyílt tengeren kell hullámerőműveket létesíteni, ugyanis a hullámoknak ott ötször annyi energiájuk van, mint amikor a parthoz érnek. "Hullámsárkány" a neve annak a találmánynak, amelyet a müncheni műegyetemen vizsgálnak. A wales-i tartományi kormányzat kész 7 és fél millió eurót fektetni a kísérleti példányba, ami 33 ezer tonna súlyú és 300 méter széles. Miniformátumban már három éve működik a dán partoknál, így a walesiek gyakorlatilag biztosra mennek. Portugália is azt tervezi, hogy egy 50 megawattos hullámerőmű parkot épít dán technikával.

Közben Skóciában amerikai és norvég részvétellel a Pelamis nevű technológiát alkalmazzák; ez az acélkígyó az úgynevezett hidrodinamikából nyeri az áramot. A hullámerőművek számára a legnagyobb veszély a vihar, amely ellen vagy tömeggel lehet védekezni, vagy azzal, hogy az ember egyszerűen elbújtatja az erőművet. Ezt tudja a tengeri kígyó, amely az orkánban alámerül - olvasható a Der Spiegel különszámában.

(MTI)