Szokványos szupernóva esetén a nukleáris üzemanyag elfogyása után a csillagmag összeroppan, majd neutroncsillaggá vagy fekete lyukká alakul. A mostani szupernóvánál azonban a csillagmag a robbanáskor kilökődött, és minden anyagát a világűrbe dobta. Dave Pooley, a berkeley-i Kalifornia Egyetem munkatársa úgy látja, a felrobbant csillag feltehetően hasonlít a Tejútrendszerben a Földtől 7500 fényévnyire található Eta Carinára, amelynek a tömege becslések szerint száz-százhúszszorosa a Napénak. Ha felrobbanna, ez lenne újkori civilizációnk történelmének legnagyobb látványossága. Olyan fényáradatot zúdítana környezetére, hogy éjjel is nappali fény lenne a Földön.

A csillagászat másik fontos új eredménye egy magyar kutatóhoz fűződik. A Bakos Gáspár (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics) vezette csoport egy újabb különleges exobolygót fedezett fel, a HAT-P-2b nevűt. E Naprendszeren kívüli bolygó tömege 8,17-szerese a Jupiterének, az eddig megismert 14 fedési exobolygó közül a legnagyobb. További érdekesség, hogy a HAT-P-2b az eddig talált leghosszabb keringési idejű, és leginkább elnyúlt pályán keringő Naprendszerünkön kívüli planéta.

A fedési exobolygók a látóirányunkból nézve elhaladnak központi csillaguk előtt, így csekély elhalványodást okoznak annak fényességében, amit szerencsés esetben érzékelni lehet - magyarázta a hírek.csillagászat. hu honlap. Az ilyen fényváltozást keresi a kutatócsoport hat teleszkópja. Bakosék első exobolygója, a Gyík csillagképben talált HAT-P-1b -amint arról beszámoltunk - ugyancsak rekorder: az addigi legkisebb sűrűségű fedési exobolygó. Az exobolygók családja napjainkban közel 200 tagú, ám a fedési exobolygócsoport - amihez az új planéta is tartozik - csupán 14 égitestből áll.

Csillagrobbanás egy ábrázoláson és a mûszereken