A kormány és a koalíciós pártok berkeiben nem várt feszültségeket okoz az, hogy a nagykereskedő Magyar Villamos Művek (MVM) és az erőművek mint termelők között az áram felvásárlására hosszú távú szerződések élnek. Az unió azon "követelésével", hogy ezeket a szerződéseket mihamarabb, még a lejárat előtt fel kell bontani, a parlamentben csak az SZDSZ ért egyet. Igaz, a párt elnöke irányítja az energiaágazatért felelős gazdasági minisztériumot. Az MSZP, ezzel a kormánytöbbség és a minap hasonlóképpen megnyilvánuló MDF, a szocialistákkal szoros kapcsolatban lévő MVM, illetve a vele számos ügyben vitázó erőművek viszont ellenállnak. Az uniónak udvariasan, az SZDSZ-nek keményen. A Fidesz - noha kikértük a legnagyobb ellenzéki párt véleményét is - hallgat.

Az 1995-ös privatizáció során az eladó állam garantálta az erőműveknek, hogy a tulajdonában lévő MVM hosszú távon, meghatározott áron veszi át tőlük az áramot. Ezek a szerződések 2010-2020 között járnak le, és lefedik a villamosenergia-forgalom mintegy 80 százalékát. Az új tulajdonosok azt mondhatják, hogy ők ezért fizettek az erőművekért annyit, amennyit, kétoldalú magánjogi szerződést pedig egyoldalúan felbontani csak a súlyos jogkövetkezmények vállalásával lehet. Igen ám, de az Európai Unió azt várja el tagjaitól, hogy nyissák meg piacaikat a verseny, illetve új szereplők előtt. 2004-es csatlakozásunkkor vállaltuk, hogy ez év júliusával felszabadítjuk az áram- és gázpiacot. Az unió versenybiztossága a dátum közeledtével számos "megelőző" vizsgálatot is indított. Az egyik jogcíme szerint a hosszú távú szerződések "burkolt állami támogatást tartalmaznak", amit az unió tilt. Neelie Kroes uniós versenybiztos tavaly novemberi levelében ennek kapcsán le is szögezte: "a hosszú távú megállapodásokat meg kell szüntetni". A hazai érintett cégek azonban minden lobbierejüket bevetve ellenállnak. Érveik szintén fajsúlyosak: "számításaik szerint" a szerződések felbontása jelentős áramár-emelkedést, illetve százmilliárdos kártérítési követelést von maga után. A kormány pedig határozatlan. Feltehetőleg ennek lesz betudható, hogy a csatlakozásunkkor tett vállalásunkat nem tudjuk betartani, és még új határidőt sem tűzünk ki. Az EU ilyenkor automatikusan eljárást indít a késlekedő tagállam ellen, de egy forrásunk szerint ez nem tragédia, mert a többi tagállamhoz képest nekünk még mindig meglehetősen kevés ilyen ügyünk van. A boksz újabb fordulója, hogy az egyeztetéseket a MeH szintjére emelték. Információnk szerint Kóka János ezt több fórumon is kifogásolta.

Daróczi Dávidtól, a Kormányszóvivői Iroda vezetőjétől megtudtuk: az új munkacsoportban, amelyet Gilyán György, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) államtitkára vezet, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) mellett képviselteti magát a Pénzügyminisztérium, a Külügyminisztérium, valamint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium is. Gilyán György lapunknak cáfolta, hogy ezzel a lépéssel kivették volna a GKM kezéből az irányítást, illetve hogy ez bármiféle feszültséget okozna. Úgy vélte, a téma bonyolultsága megkívánja a magasabb szintű egyeztetéseket. Arról egyelőre nem kívánt véleményt formálni, hogy mi legyen a szerződésekkel. Daróczival egybehangzóan hangsúlyozta: "a magyarországi szabályozást a szerződések ügyében is összhangba kell hozni az unió jogrendjével". Úgy véli, a szerződéseket előbb-utóbb fel kell bontani, csak ennek időpontja és formája a kérdés. Fontos az is, hogy "ne veszélyeztessük a szerződéses rendszert", az államháztartást a lehető legkisebb kártalanítás terhelje, és az ellátás biztos maradjon. Úgy véli, ha lehet, meg kell állapodni az erőművekkel. A tárgyalások azonban még el sem kezdődtek. (Emlékezetes, hogy a választások előtt az erőművekre kiszabott hatósági áramár kérdésében éppen a GKM állt a tárgyalások, a szocialisták pedig az "erő" pártján - utóbbiak végül sikeresen.) Az államtitkár a tárgyalások befejezésére nem kívánt határidőt meghatározni, de azt közölte, hogy azokat a lehető leghamarabb le kell zárni. Úgy véli: a folyamat nem veszélyezteti a villamosenergia-piac felszabadításáról július elsejéig hozandó döntéseket: szerinte a két folyamat "futhat párhuzamosan". Azt azonban mindenképpen szeretnék, hogy a piacfelszabadítás gyakorlati elindításaként emlegetett 2008. január elsejei időpontig ez az ügy is rendeződjön.

Az ellenpárt azzal érvel: Neelie Kroes levele "nem része az unió jogrendjének". Ezt erősíti, hogy az EU kormánya, a bizottság máig nem foglalt állást a kérdésben, pedig ennek megszületését a Croes-levél még ez év elejére várta. Ráadásul erről a meglehetősen határozott levélről is ahány fél, annyi értelmezés. Egy, a versenybiztosságtól áprilisban keltezett adatkérő levél még ennél is árnyaltabban fogalmaz. A visszakozás azért sem véletlen, mert szakértők felvetették: az uniós ukázok az erőművek által indítandó kártérítési perekben alkalmasak lehetnek a felelősség áthárítására. Kérdéseinkre a versenybiztosságáról lapzártánkig nem kaptunk választ.

A jelek szerint Kóka János és az MVM viszonya mára igencsak elmérgesedett. A miniszter nemrég állítólag találkozott Kocsis Istvánnal, a vállalat vezérigazgatójával, de az álláspontok különösebben nem közeledtek. Kókának nem tetszik az sem, hogy Draskovics Tibor, az MVM elnöke mint az Államreform Bizottság vezetője részt vesz a villamosenergia-ipari átalakításról szóló kormányszintű egyeztetéseken is.

A szerződéseivel a magyarországi áramforgalmazás 80 százalékát lefedő MVM álláspontja ismert: szerinte azokat a szerződéseket, amelyek nem tartalmaznak állami támogatást, érintetlenül kell hagyni. Azokat pedig, amelyekben ilyen kimutatható, módosítani kell. Korábban Gerse Károly, a cég vezérigazgató-helyettese a szerződések felbontása esetére legalább 25 százalékos áremelést jósolt. Emellett szerintük az egyoldalú felbontás "jelentős" kártérítéssel is járhat. Egyes szakértők ezt 300 milliárd forintra teszik.

A liberalizáció hívei szerint a piacfelszabadítás lényege, hogy az árak elmozdulása nem jósolható meg előre. Ráadásul a kormány - még nem körvonalazódó módon - az emelkedést igyekszik majd fékezni. Másrészt szerintük, ha emelkednek az árak, az erőművek nem kérhetnek kártérítést, hiszen akkor jobban járnak, mint most.

A kormány helyében nem bontaná fel a hosszú távú szerződéseket Valaska József, a német RWE tulajdonában lévő Mátrai Erőmű Zrt. elnöke. Szerinte ez veszélyezteti a jogbiztonságot, és áramár-emelkedést okoz. Kérdésünkre, hogy ez utóbbinak termelőként miért nem örül, leszögezte, ezzel nem nő a nyereségük: ha ugyanis "a most optimumon működő rendszert szétdarabolják", akkor az árral együtt nőnek a költségeik is. Azt az információt, miszerint a hazai erőművek a felbontások ügyében már most elindították volna a választottbírósági eljárást, a Mátrai Erőmű részéről cáfolta. Arról az értesülésünkről az elnök nem hallott, miszerint a szocialisták az ország két legnagyobb és legolcsóbb erőművével, az állami paksival és a mátraival mindenképpen hatályban hagynák a szerződéseket, de azt támogathatónak tartja.

A Mátrai Erõmû Zrt. visontai külszíni fejtése és tornyai. Változik a széljárás