Módosul a státustörvény
A státustörvény a szomszédos országokban élő magyarok anyaországi tartózkodásához, nemzethez tartozásához teremtett 2002 januárjától új lehetőségeket. Az egyebek között utazási kedvezményekre jogosító, diák- és pedagóguslátogatásokat megkönnyítő magyar (hozzátartozói) igazolványokat eddig több mint 885 ezer határon túli magyar igényelte.
A most tervezett módosítások nyomán az eddiginél kevesebb utánjárással lehet majd hozzájutni a magyarigazolványhoz, továbbá a kormány költségmegtakarítást is vár az új rendelkezésektől (az idén lejáró igazolványok cseréje 500 millió forintba kerülne).
Ugyanakkor a törvénymódosítás közvetve a státustörvény kopását, fáradását is jelzi. A környező országok EU-csatlakozási folyamatának előrehaladtával a jogszabály érzékelhetően veszít vonzerejéből - Romániában és Szlovákiában a legutóbbi években észrevehetően lecsengett a "magyarigazolvány-láz", megcsappant az okmányok iránti érdeklődés. Ez az ellenzéki pártok szerint azzal magyarázható, hogy a kormány korábbi törvénymódosításával leértékelte a kedvezménytörvényt. Valószínűsíthető, hogy hosszabb távon főleg a schengeni határokon kívül maradó vajdasági és kárpátaljai magyarok körében marad népszerű ez a könyvecske.
Ma már szinte alig érthető az a felfokozott nemzetközi érdeklődés - gyakran értetlenség - amit elfogadása idején a törvény kiváltott. A hosszas hazai vita után - de érdemi nemzetközi konzultációk nélkül -, nagy többséggel megszavazott jogszabály kapcsán kifogásokat fogalmazott meg például az Európa Tanács neves nemzetközi jogászokból álló testülete, az úgynevezett velencei bizottság, miután Pozsony hivatalosan kérte a testület állásfoglalását a magyar státustörvényről. Románia és Szlovákia egy ideig a jogszabály végrehajtásának ellehetetlenítését helyezte kilátásba, és csak különmegállapodások kimunkálásával vált lehetővé a kedvezmények érvényesítése az adott országok állampolgárai számára.
A szükséges korrekciókat követően alakult ki a szomszédos államokban a státusirodák hálózata, amely jelenleg is az igazolványok kiadásával kapcsolatos teendőket végzi. Napjainkban hat országban 47 ilyen iroda működik. Ezek létjogosultsága a magyarigazolványok rendszeres cseréjének megszűnésével erősen megkérdőjeleződik. Értesüléseink szerint a bezárásukról nincs szó, de az átalakításuk elkerülhetetlennek tetszik. Annál is inkább, mivel feladatkörük jó részét a tervek szerint az adott országokban működő magyar nagykövetségek és konzulátusok veszik majd át. A státusirodák 2008-tól várhatóan információs és tanácsadó intézményekként folytathatják munkájukat.
A Fidesz a kettős állampolgárság mielőbbi megadását követeli a vajdasági magyaroknak, akiknek a schengeni határok januártól jelentős hátrányokat okoznak (a kárpátaljaiaknak is, de náluk ukrán törvény tiltja e megoldást). A kérést Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke a tegnapi parlamenti ülésükön is felvetette. Göncz Kinga külügyminiszter azonban ezt nem támogatja, mert szerinte traumát okozna a kettős állampolgárság, de a "lehető legnagyobb mozgásteret szeretné elérni a határon túli magyaroknak".
