Olykor azonban a világháló épp a túlélés eszköze: egyre gyakoribb, hogy a nyomtatatott megjelenésüket beszüntető újságok az interneten élnek tovább.

Az első (és leghíresebb) internetes túlélő alighanem a Life volt. A nyomtatásban 1936 óta megjelenő életmódmagazin először 1972-ben, majd 2000-ben szűnt meg átmenetileg, de  mindig újraindult. A közelmúltban azonban végleg lehúzta a rolót, pontosabban a papíralapú változat teljesen megszűnt, az internetes kiadás viszont él és virul.

A kiadó Time Corporation álláspontja szerint a nyomtatott szegmensben nincs élet a Life számára, azért, mert a célközönség átszokott az internetes médiafogyasztásra, és a hirdetők is követték őket. A Time a közeljövőben több másik magazint is „áttol” a világhálóra (feltéve ha a Life valóban túléli a váltást, és nyereséges marad).

Hasonló lépésre készül a New York Times is: a tulajdonos a nyomtatott változat öt éven belüli megszűnésével számol, ám biztos benne, hogy az internetes kiadás hosszú távon is megmarad.

A lap jelenleg 1,1 millió példányban fogy el, az online verzió napi látogatóinak a száma 1,5 millió. Ez az arány még nem teszi lehetővé a papírújság „bezárását”, az internetes olvasók ugyanis egyelőre jóval kevesebbet hoznak a konyhára: egy előfizető körülbelül annyit ér, mint 20-30 kattintó.

Tavaly fölmerült, hogy az egyik legrangosabb gazdasági-pénzügyi lapnak számító Business Week európai kiadása is végleg átköltözik az internetre, és nyomtatásban csak a globális változatot terjesztik tovább.

Ennél a lapnál az elektronikus olvasnivaló is pénzbe kerül: elő kell rá fizetni, és e-mailben küldik el az ügyfeleknek. Az idei év elején a világ legrégebbi nyomtatott napilapja, a 362 éves svéd Post Och Inrikes Tidningar dobta be a törülközőt. A skandináv ország hivatalos csődértesítője azóta csak az interneten jelenik meg, előfizetéses formában.

Az internetre költözésnek immár magyar hagyományai is vannak. A régebben nyomtatott lapként létező Filmkultúra jelenleg csak online változatban lát napvilágot, támogatások segítségével, de (egyelőre) reklámok nélkül. A viszonylag csekély olvasottságú filmes szaklap sorsa valószínűleg nem sokat árul el a hazai sajtópiac fő tendenciáiról.

Annál izgalmasabb és sokatmondóbb kísérlet, amikor egy napilap próbálkozik saját élete meghosszabbításával a világhálón. Erre az első példát a Magyar Hírlap szolgáltatta, amikor a 2004-es viharos tulajdonosváltást követően átmenetileg csak internetes kiadással jelentkezett (ennek akkor nem a piac tesztelése, hanem a szerkesztőség egyben tartása volt a fő célja).

Szintén csak az interneten létezik az első magyar bulvárlapnak tekinthető Esti Hírlap. Készítői szerint a világhálón csak a könnyedebb tartalomra van igény, így a politikát – elsőként a hazai napilapok közül – teljesen ki is hagyták a kínálatból. Hogy az újság miből él, nem tudható, reklámot mutatóba sem nagyon találni rajta.

Három és fél évszázad után az interneten él tovább