Az érdekvédő szerint a tervezetből az olvasható ki, hogy a kormány minden szakmai érvet félresöpörve a konvergenciaprogram végrehajtását tartja szem előtt, éves szinten 34 milliárd forintos megtakarítással számolva.

Ez több mint 11 ezer pedagógus állásának megszűnését jelentené a PDSZ számításai alapján - közölte a szakszervezeti vezető. Az érdekvédő a forráskivonás egyik bizonyítékát abban látta, hogy a létszámgazdálkodás már szeptembertől átkerülne az iskolaigazgatóktól az önkormányzatokhoz.

Kerpen aggályosnak nevezte a módosítást nevelési és az intézmények működésének szempontjából is. Mint mondta, az integrációs nevelésre vonatkozó változtatások többletforrás, megfelelő személyi és infrastrukturális feltételek nélkül pont azoknak a gyerekeknek ártanak majd, akiknek segíteni szeretnének.

Bírálta a települési szintű vagy települések közötti foglalkoztatásról szóló elképzelést is, aminek következménye szintén a létszámcsökkentés lehet. Ezt támogatja a szeptembertől életbe lépő kötelező óraszámemelés is a PDSZ szerint.

A szakszervezeti vezető elmondta: eddig közel 40 ezer aláírást gyűjtöttek össze a kötelező óraszámok szeptemberi emelése ellen.

A napközi és tanulószobai foglalkozás egy iskolában történő megoldását szintén finanszírozási okok vezérlik Kerpen álláspontja szerint, s a változtatás a napközis nevelők számának csökkenésével jár majd.

A szakképzési elemekről szólva nagyon különösnek tartotta annak a lehetőségnek a beépítését a jogszabályba, amely lehetővé tenné, hogy szakképző évfolyam nélkül is működjenek ilyen profilú intézmények. Ez álláspontja szerint rövidtávon az adott intézmények megszűnését eredményezhetik. Nem tartotta elfogadhatónak azt sem, hogy csak azok a szakképzési társulások juthassanak fejlesztési forrásokhoz, ahol legalább 1.500 diák tanul, így ugyanis olyan szakmákat oktató intézmények szűnhetnek meg, amelyekre társadalmi igény mutatkozik. Kerpen azt mondta, idő előtti a rendszer átalakítása, további egyeztetésekre van szükség.

Az oktatási tárca közleményében úgy reagált, hogy a közoktatás intézményrendszerének működtetésében döntő szerepe van a helyi önkormányzatoknak, amelyek felelősek azért, hogy a törvényben meghatározott szolgáltatásokhoz minden gyerek, minden tanuló megfelelő színvonalon hozzájusson.

Az ágazati irányítás felelőssége elsősorban abban fogalmazható meg, hogy olyan jogszabályok készüljenek, amelyek lehetőséget biztosítanak a legracionálisabb önkormányzati döntés meghozatalához. A parlamenthez benyújtott törvényjavaslat tartalmaz ilyen megoldásokat, például, amikor lehetővé teszi a feladatellátás kistérségi vagy regionális szintű megszervezését, illetve lehetővé teszi az olyan intézményszervezési megoldások választását, amelyekkel csökkenthető a párhuzamos feladatellátás, a kihasználatlan kapacitások megszüntetése - írta a minisztérium.

A tárca szerint a benyújtott javaslat különválasztja a munkaerő-gazdálkodás felelősségét a munkáltatói jogok gyakorlásának felelősségétől. A munkaerő-gazdálkodás felelőssége eddig is a helyi önkormányzatokat terhelte, hiszen a költségvetési szerveknél létszámgazdálkodás folyik. A tervezet a közalkalmazotti foglalkoztatottság biztonságát növeli, mert nem teszi lehetővé a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését feladatmegszűnés jogcímén, ha az adott településen van olyan munkahely, ahol az érintett közalkalmazott tovább foglalkoztatható - közölte az OKM.

(MTI)