Horvátország területe 56 538 négyzetkilométer, 4,8 millió lakosa van, fővárosa Zágráb.

A horvát Adria a földközi-tengeri térség legtagoltabb partszakasza, hossza 1778 kilométer és 1185 sziget tartozik hozzá.

Autóval Letenyénél lépjük át a határt (Gorican van a másik oldalon), érvényes útlevéllel vagy új típusú személyi igazolvánnyal. Elkérhetik még a vezetői- és forgalmi engedélyt, valamint az autó érvényes biztosítását, netán még a láthatósági mellényeket is megtekintik. 

Készüljünk fel arra, hogy a horvát vámos belenéz a csomagtartónkba, elvileg a személyes használatra szánt cikkekből 300 kuna (azaz 10 ezer forint) értékben lehet vám- és adómentesen bevinni az országba.

Ami a hús- és tejterméket illeti, az új szabályozás szerint egy étkezésnyi mennyiség a vámosok tűréshatára.

Horvátországban a hivatalos fizetőeszköz a kuna, a váltópénz pedig a lipa. (1 kuna = 100 lipa) Senkit ne tévesszen meg, hogy a szállások árait euróban adják meg, euróval kevés helyen fizethetünk, a boltokban, benzinkutaknál szinte kizárólag csak kunát fogadnak el.

Így nem érdemes előbb eurót venni, majd azt átváltani kunára, hiszen kunát mindenütt vehetünk forintért is. A váltóhelyek árfolyamai között általában nincs nagy különbség, a legkedvezőbb árfolyamot akkor érjük el, ha bankkártyával, automatából veszünk ki pénz, még azzal együtt is, hogy a magyar bankok elég magas összeget - általában 1500 forintot - számolnak fel egy-egy pénzkivétel után. (Egy  euró 7,20 kunába kerül.)

Ha véletlenül úgy adódik, hogy se automata, se bank, se váltóhely nincs a közelünkben, és a postahivatalok - ahol szintén váltanak pénzt - is bezártak, szállodaportákon, kikötők recepcióján érdemes pénzváltással próbálkozni.

Autópályán a magyar határtól kis megszakításokkal Rijekáig, illetve délen Sestanovacig juthatunk el. A pályákon jól lehet tájékozódni, a lehajtókat pontosan tüntetik fel.

Főszezonban számítsunk azonban arra, hogy szombaton és vasárnap hatalmas dugók alakulhatnak ki, például a zágrábi fizetőkapuknál - Lucko - valamint a hosszabb alagutaknál (Mala Kapela, Sveti Rok).

Innen kibogarászhatók az autópályadíjak, amelyek kunában, euróban, és kártyával is fizethetők. (Aki eurót ad, számítson rá, hogy kunában kap vissza, és meglehetősen rossz árfolyamon váltják át a pénzét!)

Az utak mentén biztosan találunk 0-24 órán át nyitvatartó benzinkutakat, legtöbbjükben kávézó, étterem, bolt, és természetesen vécé is van. A két legnagyobb társaság: Ina, OMV.

Lakott területen 50 km/óra, országúton 90 km/óra, autóúton 110 km/óra, autópályán pedig 130 km/óra a megengedett sebesség. Érdemes ezeket betartani, és a korlátozó táblákat is mindig figyelembe venni - főleg, ha először járunk azon az útszakaszon - még akkor is, ha közben a helyiek dupla záróvonalon, kanyarban, 200-al előznek.

Július elsejétől ismét szabad inni is és vezetni is Horvátországban - 0,5 ezrelékes véralkoholszint megengedett. Egy sör vagy egy pohár bor elfogyasztása  után tehát még volán mögé lehet  ülni. Viszont akit szabálysértésen érnek, azt megbüntetik a megengedett mennyiségű alkohol elfogyasztásáért is.

Sebességet viszonylag sok helyen mérnek a rendőrök, iskolák környékén, 52 km/órás sebességnél még vasárnap is büntetnek, mondván: "bármikor jöhet erre egy gyerek".

A büntetési tételek igen magasak, nem érdemes kockáztatni.

Vonattal nyáron Budapestről közvetlenül is eljuthatunk Splitbe, ősztől tavaszig azonban Zágrábban kell átszállni.  A menettérti jegy egy főre 16 550 forintba kerül,  ám egy irányban 16 óra hosszat tart az út. (Menetrend)

Zágrábból szinte minden horvát településre gyakran és megfizethető áron indulnak buszok. (A helyközi járatokkal Horvátországon belül bárhonnan, bárhová el lehet jutni.)

Menetrendszerű repülőjáratok Magyarországról csak Splitbe járnak hetente ötször. Aki elmegy mondjuk vonattal Zágrábig, onnan horvát belföldi járattal is elrepülhet például Pulába, Zadarba, Splitbe, Dubrovnikba. (A repülőtérre a zágrábi buszpályaudvarról indulnak külön buszjáratok, ha taxiba szállunk, lehetőleg alkudjunk meg előre a sofőrrel.)