Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa tavaly lépett az 53 tagállamot számláló ENSZ Emberi Jogi Bizottság helyébe, amely tekintélyét aláásta az, hogy bírálatai elkerülték az emberi jogokat módszeresen sértő országokat.

Két tekintélyes emberi jogi szervezet, a New York-i központú Freedom House és a genfi székhelyű UN Watch az új ENSZ-intézményt is pellengérre állítja, s "mélységes csalódását" fejezi ki a eddigit teljesítménye miatt. Szemére veti egyebek mellett, hogy a tanácsba való felvételre váró országok között van Angola, Fehéroroszország, Egyiptom és Katar, amelyek nem ütik, meg a kívánt mértéket a politikai és állampolgári szabadságjogok, a sajtószabadság, az intézmények működése, valamint ezen országok képviselőinek a különböző ENSZ-szervekben emberi jogi kérdésekben tanúsított magatartása terén.

A május 17-i szavazás előtt a két szervezet "alkalmasnak" találta Dániát, Olaszországot, Hollandiát és Szlovéniát a jelölésre, de "kétségesnek" minősítette a Dél-Afrikai Köztársaságot, Bolíviát, Indiát, Indonéziát, Madagaszkárt, Nicaraguát és a Fülöp-szigeteket is.

A két szervezet felhívja a figyelmet arra, hogy az ENSZ-tanácsba az emberi jogok terén elért eredmények alapján kellene felvenni a tagállamokat, miközben a szervezetben már most is olyan országok helyet foglalnak, amelyekben megsértik az emberi jogokat.

A 47 tagú új ENSZ-szervezetben - amelynek tagjait három évre választják és amelynek a nemzetközi közvélemény figyelmének felkeltésén túl nincs sok jogosítványa - afrikai és muzulmán országon vannak túlsúlyban. A szervezet egyebek mellett Kína és Kuba mellé állva mellőzte más országok bírálatát, kivéve talán csak Izraelt. Az Egyesült Államok pont azért nem kért tagságot a szervezetben, mert Izrael-ellenesnek tartja. Az UN Watch felhívja a figyelmet arra, hogy az ENSZ-tanács 12 ország-jelentést készített eddig, és kilenc közülük Izraelt bírálta, három pedig Szudánról szólt, de egyik sem nem volt elítélő.

Márciusban az emberi jogi tanács muzulmán tagországai - az európai tagállamok, Kanada, Japán és Dél-Korea fenntartásai ellenére - olyan határozatot vittek keresztül, amely szorgalmazta a nyilvános vallásgyalázás általános tilalmának bevezetését. A határozat nyilvánvaló válasz volt egy dán lapban tavaly megjelent, Mohamed prófétát kipellengérező karikatúrákra, amelyek felháborodást okoztak szerte az iszlám világban.

(mti)