"Amit (...) elítélünk az egyértelműen az, ami Moszkvában történik az észt követség ellen, és az Európai Unió soros elnöksége erre választ is adott (...) A bécsi egyezmény megszegésének kérdése nem nézőpont kérdése. Ez a magyar kormánynak az álláspontja" - hangsúlyozta Göncz Kinga.  

Senkinek sem érdeke a konfliktus további mélyülése - tette hozzá a magyar külügyminiszter.

Tallinnban és Moszkvában az észt követség előtt április 27-én kezdődtek tüntetések és zavargások, azt követően, hogy az észt hatóságok eltávolították Tallinn központjából, és titkos helyre szállították a náci Németország elleni háborúban elesett szovjet katonáknak emléket állító Bronzkatonát. Az észtek arra hivatkoztak, hogy a szobor egyaránt vonzza a balti ország észt és orosz nacionalistáit, ezért "okot vagy ürügyet adhat kiterjedt és veszélyes lázadásokra". Az orosz felsőház válaszul a diplomáciai kapcsolat megszakítását, az alsóház pedig gazdasági szankciók elrendelését javasolta a Kremlnek.  

A német uniós elnökség május 3-án aggodalmának adott hangot az EU-tagállam Észtország és Oroszország között kialakult feszültség miatt.

Ugyanazon a napon a NATO felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul vessen véget a Moszkvában dolgozó észt diplomaták ellen irányuló fenyegetéseknek.

(MTI)