„Ha azt kérdezik tőlem, mely művekben ölt testet legtökéletesebben a magyar szellem, azt kell rá felelnem, hogy Kodály műveiben” – idézte Bartók Béla szavait Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke. A hétfői közgyűlésen ugyanis megemlékeztek a 125 éve született, 40 éve elhunyt Kodály Zoltánról, aki 1946–49 között az MTA elnöke volt.

Vizi E. Szilveszter megnyitójában kiemelte: a magyar tudóstársaság felelőssége és kötelessége is egyben, hogy a magyar tudomány ügyét végiggondolva intézményi átalakításokat kezdeményezzen. Így tudja formálni a magyar tudománypolitikát, hatékonnyá tenni a tudós köztestület működését, javítani az akadémiai intézetek munkájának feltételrendszerét.

Az elnöki szavak után adták át az Akadémia Díjait. Az idei év Akadémiai Aranyérmét Keszthelyi Lajos professzor kapta, aki sok egyéb eredménye mellett a Szegedi Biológiai Központot az MTA egyik nemzetközileg is legsikeresebb intézményévé tette. A Wahrmann Mór-érmet Bogsch Erik, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. vezérigazgatója vehette át. Tizennégy kutató Akadémiai Díjat kapott, míg az idei Akadémiai Újságíró Díjat három rádiós – Liebhardt Ágota, Torda Júlia és Pásztor Zoltán – nyerte el.

A délutáni zárt ülésen huszonnyolc új levelező tagot, köztük hét nőt, választottak taggá. Az ugyancsak taggá választott Erdő Péter bíboros személyével, aki nemzetközi hírű egyház- és kánonjogász, az Akadémia az európai gyakorlatnak megfelelően ismét valamennyi tudományterületet felöleli. Negyvenegy levelező tagból rendes tag lett, míg hat Nobel-díjast tiszteleti tagnak választottak. 

Vizi E. Szilvesztertõl vette át Keszthelyi Lajos professzor az idei év Akadémiai Aranyérmét