Magyarország esetében Brüsszel az őszi 7,4 százalékos jóslat után 6,8 százalékra javította az államháztartási deficitre vonatkozó idei várakozást, a jövő évit pedig 5,6-ról 4,9-re - ezzel együtt a magyar deficit marad messze a legmagasabb az EU-ban, ahol az átlag idén 1,2, jövőre kerek egy százalék lehet. A magyar gazdasági növekedés szintjét ugyanakkor a bizottság az őszihez hasonlóan továbbra is 2,4 százalékra teszi, ám ez jövőre 2,6 százalékra növekedhet.

Sajtótájékoztatóján Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos kitért arra, hogy Magyarország eddig teljesíteni tűnik azokat az ajánlásokat, amelyeket az EU-tagországok pénzügyminisztereit magában foglaló tanács jelölt ki számára. Halad az ország az ambiciózus és nehéz konszolidációs program útján is - szögezte le.

Az unió egésze esetében a javulást a bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése az erős beruházási kedvvel és a magánfogyasztás növekedésével magyarázza. Az EU egészében 2006–2008 között várhatóan 9 millió új munkahely jön létre, ebből 6 millió az euróövezetben, aminek segítségével az uniós munkanélküliség a 2005-ös 8,75 százalékról jövőre 7 százalékra csökkenhet.

A gazdaság élénkülése tovább javítja az államháztartási helyzetet, az előrejelzés szerint az átlagos hiány egy százalék körüli, sok éve nem tapasztalt szintre esik vissza. Az infláció várhatóan visszafogott marad, bár "az előrejelzés távlati kilátásaiban a maginfláció enyhe növekedésére utalnak, ami az olajárak újbóli növekedését és a ciklikus élénkülést tükrözi". Az előrejelzés időszakában a bérek várhatóan növekedni fognak, de mérsékelt szinten maradnak, főként a munkatermelékenység várható növekedését tekintve - véli a bizottság.

A Magyarországról szóló részjelentésben a bizottság emlékeztetett arra, hogy tavaly valamelyest csökkent a gazdasági növekedés a magánbefektetések, az állami fogyasztás és a háztartási fogyasztás bizonyos visszaesése mellett, ellensúlyozva ugyanakkor a 18 százalékos látványos exportnövekedéssel. A tavalyi 3,9-ről idén 2,4 százalékra lassulhat a növekedés, ennek elsődleges oka az év elején indított államháztartási konszolidációs intézkedések. Az adóemelések és az ártámogatások csökkentése visszaveti a háztartások jövedelmét is, a beruházások ugyanakkor elsősorban az exportorientált ipari ágazatokban növekedni fognak (az állami beruházások várható csökkenése mellett). Jövőre a belső kereslet javulása várható a fogyasztás lassú emelkedésével és az érkező EU-támogatásoknak is köszönhető beruházási emelkedés révén.

A foglalkoztatás az elkövetkező két évben várhatóan stagnál, a munkanélküliség pedig növekszik: idén és jövőre is 7,8 százalék körül alakul az Eurostat definíciója szerint. Az infláció ez év első felében 8 százalékkal várhatóan tetőzik, éves szinten 7,5 százalék körül alakul (legmagasabban az EU-ban), jövőre viszont 3,9 százalékra eshet vissza.

Az államháztartást illetően a bizottság egyebek között azt emelte ki, hogy idén a deficit jelentős csökkenése várható a pénzügyi kiigazításnak köszönhetően, és a tendencia várhatóan jövőre is folytatódik az idei költségvetésben már rögzített kiadáscsökkentések, illetve a kormány reformlépéseinek következtében. Az idei javulás egyebek között az adó- és tb-járulék-emeléseknek, kiadási oldalon pedig a bér- és működési költségek, valamint a beruházások visszafogásának köszönhető, és ezek egy része jövőre is folytatódik.

A bizottság azt is értésre adta, hogy miközben a kezdeti szerkezeti reformlépések tervezése folyik, még fellelhetők kockázatok a kitűzött célok megvalósításában. Utóbbiak között említette a tervezett megtakarítások elérését, az idei bérmegállapodás hatását, valamint a MÁV-nak várható tőkejuttatásokat.

Tavaly viszonylag jelentősen, a GDP 66 százalékára nőtt a belső államadósság is, idén és jövőre jóval mérsékeltebb emelkedés várható Magyarországon (67,1, illetve 68,1 százalékra) - jegyezte meg az elemzés.

Az unió egész esetében az előrejelzés a kedvezőbb kilátásokat részben a vártnál jobb tavalyi, hat éve a legmagasabb növekedési adatokkal magyarázza. "A magas hozamok által ösztönzött beruházásoknak, a még mindig kedvező pénzügyi feltételeknek, a magas fokú kapacitáskihasználásnak és az üzleti körök optimista várakozásainak köszönhetően a belső kereslet dinamikusabban bővült. A magánfogyasztást a munkaerő-piaci helyzet lényeges javulása ösztönzi. Az uniós növekedést a stabil világgazdasági kilátások is támogatják, főként a fejlődő gazdaságok révén, ami nagyjából ellensúlyozza az USA gazdaságának visszaesését" - áll a prognózisban.

(MTI)