Elvi egyetértés, gyakorlati aggályok
A Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Gál J. Zoltán tegnap a koalíciós pártok lovasberényi egyeztetése közben tartott tájékoztatón elmondta: többféle álláspontot és többféle biztosítói modellt mutattak be a szakértők. Amikor a szakmai vitában elhangzott minden érv és ellenérv, ami a megalapozott döntéshez szükséges, akkor kezdődik majd a politikai egyeztetés - tette hozzá. Gál J. Zoltán úgy fogalmazott: azon már túl vannak, hogy ne jussanak semmire, de olyan kényszer nincs, hogy késő este egy kész törvényszöveget ismertessenek.
Amit viszont ismertettek, illetve lapunk a tanácskozáson részt vevőktől megtudott: egyetértettek abban, hogy vegyes biztosítási rendszerre van szükség, vagyis a közszféra intézményei mellett a magánszektornak is szerepet kell adni, a kérdés, hogy milyen arányban, formában. Ezzel összefüggésben alapelvként rögzítették, hogy a betegek számára érzékelhető minőségjavuláshoz nélkülözhetetlen a versenyhelyzetek létrehozása. A legnagyobb szolgáltatókat (például a kórházakat) gazdasági társasággá alakítanák át.
A megbeszélés során számos lehetséges modellt gondoltak végig, s a sok megoldási lehetőség mellett legalább anynyi aggály is felmerült. Nem utolsósorban ez az oka annak, hogy részleteket illető döntés tegnap még nem született. A szocialisták részéről elsősorban Katona Béla és Orosz Éva, a szabad demokratáknál Horváth Ágnes miniszter, elődje Molnár Lajos, valamint Kóka János pártelnök vett részt intenzíven a vitában.
Gál J. Zoltán véleménye szerint az már kirajzolódott az egyeztetésen, hogy egy jobb minőségű ellátáshoz a szabályozott kereteket meg kell teremteni, ugyanakkor a szolidaritásnak fenn kell maradnia, és erősíteni kell a nemzeti kockázatközösséget. Hozzátette: abban is egyetértés van, hogy változtatni kell az Országos Egészségbiztosítási Pénztár működésén, ugyanakkor összetettnek nevezte a megoldandó kérdéseket.
Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: nincs szakítópróba vagy koalíciós válsághelyzet: szakmai vita van.
Feltehető, hogy a megbeszélés tengelyében az a tizenhat pontos javaslat volt, amelyet Draskovics Tibor prezentált. (Érdekesség, hogy a szabad demokraták tárgyalócsapatába beválogatták Bokros Lajos volt - szocialista - pénzügyminisztert, a radikális reform elkötelezettjét is, de ő mintegy másfél óra múltán más irányú elfoglaltságaira hivatkozva távozott.)
A Draskovics-terv a koalíciós pártok által már elfogadott elveket foglalta össze. Így a nemzeti kockázatközösséget, a szolidaritás elvének megtartását hangsúlyozza, ami a jelenlegi rendszer elvi alapjainak továbbélését ígéri, de a garantáló változna, amennyiben az egészségügyi ellátás finanszírozását függetleníteni kívánja az államtól. A feladatra úgynevezett Nemzeti Egészségbiztosítási Alapot hoznának létre. A járványügy, a szűrés, megelőzés, valamint az anya- és csecsemővédelem tisztán az állam dolga marad, a másik oldalon a nagyon drága szolgáltatásokat (például szervátültetést) közvetlenül az alap fizetné, míg a mindennapos ellátások (alap, járó beteg, kisebb kórházi műtétek, kezelések, gyógyszertámogatás) az alappal szerződéses viszonyban álló üzleti biztosítók finanszíroznák. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alap bevételei az állam által kirótt és az APEH által beszedett járulékokból és a rászorulók után befizetett állami dotációból származnak. A járulék összegét úgy kell meghatározni, hogy az fedezze a kiadásokat.
Az orvosi szolgáltatásokat a Nemzeti Egészségbiztosítóval szerződött, akár üzleti alapon működő egészségbiztosítók vásárolnák meg a biztosítottaknak. A szolgáltatásvásárló szervezetek között - a kort és az egészségi állapotot figyelembe vevő -, úgynevezett fejkvóta alapján osztanák szét a beszedett járulékokat, ebből gazdálkodhatnának. Ha ennél többet költenek, veszteségeikért maguk felelnének. (Jelenleg ilyen helyzetben a költségvetés áll helyt az OEP túlköltéséért.)
A tervezet több részre bontaná az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat. A hivatalból egy vagy több állami tulajdonú szervezet alakulhatna, így versenyhelyzet keletkezhetne. A javaslat a rendszer átalakításáról szóló jogszabályt már ősszel a parlament elé terjesztené, hogy az egészségbiztosítás új szabályai legkésőbb 2008 januárjától életbe lépjenek, s az üzleti biztosítók működésüket 2009. január elsején megkezdhessék. Az Államreform Bizottság kormányzati megbízottja azonban az új rendszer megépítését, előkészítését elvenné az egészségügyi tárcától, és összkormányzati projektként, külön a feladatra létrehozott csapattal végeztetné el.
