Márciusi Charta néven új civil értelmiségi mozgalom alapításáról döntött szombaton több mint száz közéleti személyiség. A mozgalom zászlóbontását Csoóri Sándor író kezdeményezte, akinek márciusban írt leveléhez számos író, művész, tanár, közgazdász, tudós, egyházi személyiség csatlakozott.
- A cél, hogy valamit megteremtsünk, amit magyar szellemnek hívunk. Egy kis nemzet személyi igazolványa a kultúra, s míg korábban nem volt szégyellnivalónk, ha a magyar kultúráról beszéltünk, ma már nem mondhatjuk el ezt - nyilatkozta Csoóri Sándor az MTI-nek.
A szombati alakuló ülést Budapesten, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday utcai székházában tartották, ahol megjelent többek között Pozsgay Imre egyetemi tanár, Járai Zsigmond, az MNB volt elnöke, Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere, Stumpf István politológus, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere, Lányi András filozófus, Sára Sándor filmrendező és Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti katolikus érsek.
- Azokra az ellentétekre, amelyekre mostanra jutott az ország, már nem lehet alapozni a demokráciát - hangsúlyozta Csoóri, aki elmondta: a "helyzetfelmérő tanácskozást" újabb követi, s akkor pontosabban meghatározzák, milyen formában működjenek.
A magyar értelmiségnek címzett márciusi levelében Csoóri Sándor úgy fogalmazott: "a létrehozandó autonóm személyiségekből álló testületnek úgy kellene működnie, mint egy szellemi és morális felsőháznak, amelynek rangot az erkölcs, az értelem, a rokonszenv, a nemzeti érdek védelme ad". A tervek között szerepel egy alapítvány létrehozása is. Csoóri Sándor hangsúlyozta azt a szándékukat, hogy ne keveredjenek a politikai táborokba.
Ugyanakkor a márciusi levelében megfogalmazta azt is, hogy ma Magyarországon "a legnyilvánvalóbb igazság, hogy aki értelmiségi és nem vakítja el a félelem, önző érdek vagy téveszme, magában leszámol ezzel a kormánnyal".
Magával a szöveggel nem teljesen ért egyet, de fontosabbnak tartja, hogy a névsorban olyan emberek vannak, akik az ország érdekében valóban tenni akarnak - válaszolta Gazsó Ferenc szociológus, az MSZP társadalompolitikai tagozatának tiszteletbeli elnöke arra a kérdésünkre, miért írta alá a levelet. Ellenvetésünkre, hogy a névsorban rajta kívül csak jobboldali nézeteikről ismert emberek vannak, azt felelte: "ha a szándékolt és mesterséges elválasztást sohasem törjük meg, az ország szempontjából tragikus megosztottság sem fog soha megváltozni".
Szabadságmérgezésről beszél a veszprémi érsek
Magyarország szabadságmérgezésben szenved, mert a vad liberális embereszmény túlhangsúlyozza az egyén önmegvalósításhoz való jogát - jelentette ki Márfi Gyula veszprémi érsek szombaton Esztergomban, a Mindszenty József bíboros halálának 32. évfordulójára emlékező szentmisén. A hallgatóságban jelen volt az amerikai nagykövet, Boross Péter volt miniszterelnök, Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, Lenkovics Barnabás alkotmánybíró és Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman. - A vad liberális gondolkodók nem veszik észre, hogy a szabadság merőben külső túladagolása milyen óriási veszéllyel jár - mondta Márfi, hozzátéve: "meg vagyok győződve, hogy ma Magyarország szabadságmérgezésben szenved és ezért életveszélyben van".
Kijelentette: a vad liberális embereszmény a szingli, aki "nem képes, hogy odaajándékozza magát másoknak, feláldozza az életét másokért". A hazaszeretetet veszélyeztető tényezők között említette, hogy tavaly októberben a rendőrök számos embert megvertek, szerinte azért, mert nemzeti színű lobogó volt a kezükben. Az egyházi vezető a szószékről kérte: "azokkal szemben, akiket tavaly október 23-án ártatlanul bántalmaztak... szüntessék meg a legsötétebb időket idéző koncepciós eljárásokat, és sérelmeikért kapjanak elégtételt".
