Négyszeresére növekedhet az orosz élelmiszerexport
Az Oroszországba induló élelmiszerexport megduplázását remélik a magyarok egy fél éve Szocsiban kötött megállapodástól. Tavaly ősszel Gráf József magyar agrárminiszter öt évre szóló keretmegállapodást írt alá orosz kollégájával, Alekszej Gorgyejevvel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök oroszországi látogatása keretében. A magyar agrárpolitika rövid távú célja, hogy visszaszerezze korábbi élelmiszer-piaci pozícióit Oroszországban. Az orosz piacot ismerő vállalatvezetők az újramelegített kapcsolatról visszafogottabban annyit mondanak: tömegtermék kivitelére nincs lehetőség. Csak a kiváló minőségű magyar élelmiszereknek lehet jó esélyük arra, hogy kiegészítsék a bőséges oroszországi kínálatot.
A Putyin elnök által is támogatott intenzívebb üzleti kapcsolatok nyomán növekedhetnek a konzerv-, hús-, zöldség-, gyümölcs-, vetőmag- és technológiai vásárlások. Tavaly egyébként mintegy 300 millió dollár értékben sikerült Oroszországba élelmiszert eladni, ami jelentős előrelépés a 2002-es 150-160 millió dollárról, tehát a magyar terv felét már teljesítették. A 2006-os kivitelből a legnagyobb tételt közel 110 millió dollárral zöldség- és gyümölcskonzervek jelentették. A sorban másodikként 38 millió dollárral a takarmányipar részesedett. Az egykor jelentősnek számító húsexport értéke most csak 5,4 millió dollár.
Mostanában nem egyszerű Magyarországról Oroszországba élelmiszert szállítani, hiszen Moszkva gyakorta Brüsszelre is azzal próbál nyomást gyakorolni, hogy szigorítja az élelmiszerek bevitelét. Emlékezetes az eset, amikor hosszú ideig nem fogadtak el egyes uniós élelmiszer-biztonsági normákat, holott ezek a világon a legszigorúbbak közé tartoznak.
Ha nem megy direktben, akkor kerülő úton - ezen az alapon a magyar üzletemberek már nemcsak az itthon előállított termékeknek keresnek piacot. A TriGránit-csoporthoz tartozó Euroinvest Közép-európai Befektetési Zrt. és az Orosz Sörfőző Nyrt. együttműködési megállapodást írt alá egy cukorgyár és a hozzá kapcsolódó, alapanyag-ellátást biztosító mezőgazdasági vertikum telepítésére Oroszországban. Rjazany megyében már megindult a mintegy 200 millió euró értékű beruházás, s megszületett az elvi megállapodás egy Voronyezs megyei cukorgyárról is, s a harmadik, Rosztov megyei gyár építéséről előrehaladott tárgyalásokat folytatnak. Amint Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta: nemcsak cukorgyárak, hanem a répatermelők számára is a magyarok szállítják a technológiát. Az Aton Invest Omszk megyében mintegy 200 millió euró értékű baromfitelep és feldolgozó létesítéséről folytat tárgyalásokat.
Az állattenyésztés területén ugyancsak teljes magyar szállítású vertikum kiépítésére kötnek megállapodást az érdekelt vállalatok. Benedek Fülöp állítása szerint a legjobb genetikai adottságokkal rendelkező tejtermelő holstein-fríz-állományokból mintegy 5-10 ezer üszőt szállítanak, és további százezerre lenne igény. Miközben a húsexport akadozik, az ISV és a Hungapig az első menetben 25-30 ezer tenyészsertés szállítására készül.
Az államtitkár nagy jelentőséget tulajdonított a technológiai, technikai, kutatás-fejlesztési együttműködésnek is a két ország között. Több cég tárgyal orosz partnereivel a gabona-, napraforgófajták és a termelésükhöz szükséges gépsorok kiviteléről. A két ország növényvédő szakhatósága előzetes megállapodást kötött, amelyben megegyeztek arról, hogy milyen feltételek mellett gyárthat Oroszország magyar növényvédő szereket. Benedek Fülöp információi szerint a vegyes vállalat gyárépítésének előkészítése már megkezdődött.
