Végül nemmel felel, a túlélés eszközeként említi a csendben maradást és az alkalmazkodást, s figyelmeztet arra, hogy 1957 megítéléséhez több tényezőt kell figyelembe vennie az utókornak. Alábbiakban e komplex vizsgálathoz kívánok adalékot szolgáltatni.

Történészek és politikusok előszeretettel emlegetik, hogy 50 éve a felvonuló tömeg hitet tett a Kádár-kormány mellett. Az Országos Rendőr-főkapitányság központi ügyeletének napi tájékoztató jelentései azonban elárulják, hogy a látványos majális szervezésében a félelem is főszerepet kapott. A karhatalmisták naponta több tucat embert tartóztattak le államellenes és politikai bűncselekmények gyanújával, s több százat vettek úgynevezett "preventív" (azaz megelőző célzatú) őrizetbe.

Csak három nap adatai: április 29-én bevittek 330 személyt (ebből politikai 15, preventív 216), április 30-án 528 főt (ebből politikai 42, preventív 390), május elsején - zömmel a kora hajnali órákban - 695 főt (ebből politikai 31, preventív 619). A három nap alatt tehát összesen 1553 embert tartóztatott le a karhatalom, s ebből 88-at politikai okokból, 1225-öt elővigyázatosságból. A letartóztatások híre gyorsan terjedt, az alkalmazkodás kényszere óráról órára erősödött. S talán az sem véletlen, hogy a munka ünnepe alkalmából éppen munkásokat bilincseltek meg a legnagyobb számban.

Tanulságos felidézni a napi tájékoztató jelentésekből néhány konkrét esetet. (A szereplők teljes neve a személyiségi jogok védelme miatt nem közölhető.)

Részletek a BM Országos Rendőr-főkapitányság központi ügyeletének 8-35/119/1957. számú, 1957. április 30-i jelentéséből:

Izgatás miatt őrizetbe vétellel eljárás indult S. Antal 61 éves segédmunkás, B. Zoltánné 25 éves gépmunkás, V. Jenő 19 éves segédmunkás és V. Emil 41 éves gyári munkás budapesti lakosok ellen.

S. Ferenc 50 éves tanító, csatkai lakos a tanácselnök felkérésére, hogy a május 1-jei ünnepségeket közösen rendezzék meg, azt válaszolta, hogy ő semmiféle ünnepség rendezésében nem vesz részt. Kijelentette, hogy a gyermekeket sem vonultatja fel, mivel a húsvéti körmenetet sem tartották meg.

Részletek a BM Országos Rendőr-főkapitányság központi ügyeletének 8-35/120/1957. számú, 1957. május 1-jei jelentéséből:

Őrizetbe vették J. József 22 éves esztergályos érdligeti lakost, aki munkahelyén több személy előtt párt- és kormányellenes kijelentéseket tett.

Nagykanizsán a diákság körében olyan hangok tapasztalhatók, hogy egyesek nem hajlandók május 1-jén felvonulni, inkább elmennek szabadságra szülőfalujukba. Az egyik gimnázium KISZ-titkára névtelen levelet kapott, amelyben a diákság árulónak nevezi.

Izgatás bűntettéért őrizetbe vették dr. Á. Iván 51 éves jogügyi előadó, egri lakost.

Békés megye területén a május 1-jei készülődések rendben folynak. Bánhegyes községben történt csak, hogy egy személy a háza kapujára kiírt jelmondatot lemosta, egy másik személy pedig nem engedte meg, hogy lakásának kerítésére jelmondatot írjanak.

Április 30-án Fancsar községben a Fő utcán a tanácselnök két darab ellenséges tartalmú röpcédulát talált. Az egyik a május 1-jei felvonulás ellen uszít, a másik pedig a preventív őrizetbe vett személyek szabadon bocsátását követeli.

Április 30-ára virradóra a bonyhádi gépállomás falára fehér krétával kormányellenes feliratot írt ismeretlen személy. A feliratot megsemmisítették, vizsgálat folyamatban.

Őrizetbe vették B. Katalin 20 éves és F. Ibolya 17 éves hidasi lakosokat, mert április 29-én az esti órákban a május 1.-i plakátokat letépdesték.

A kiskunfélegyházi bányászati berendezések gyárának WC-jében április 30-án reggel a falra írva kormányellenes feliratot találtak. A feliratot megsemmisítették. Vizsgálat folyamatban.

Bihartorda községben április 30-án egy egyéni dolgozó paraszt és egy tsz-tag a házuk kerítéséről a KISZ-plakátokat letépte. Nevezettekkel elbeszélgettek.

Részletek a BM Országos Rendőr-főkapitányság központi ügyeletének 8-35/121/1957. számú, 1957. május 2-i jelentéséből:

Izgatás bűntette miatt őrizetbe vették R. István könyvelő, K. József villamoskalauz budapesti és S. János gépész, zsámbéki lakosokat.

Május elsején a hajnali órákban Letenye községben a rendőrjárőr azt észlelte, hogy a tűzoltószertár falára ellenséges tartalmú szöveg van írva. A járőr ezt megsemmisítette, a nyomozás megindult.

Május elsején Endrőd községben K. János segédlelkész a felvonulás ideje alatt a plébánia padlásszobájának ablakából kihajolva a felvonulók felé köpött. Izgatás bűntettének alapos gyanúja miatt eljárást indítottak ellene.

A kiragadott példákból is látható, mégis voltak 1957 áprilisában-májusában, akik nem a Hősök terén integettek lelkesen, hanem a maguk módján kifejezésre juttatták a túlélés érdekében csendben alkalmazkodó többséggel ellentétes álláspontjukat. Mind megannyi sorstragédia, ha nem is beszélünk róluk annyit, mint a felvonulókról.

Hetedíziglen egymásnak feszülnünk balgaság! Nincs értelme, sem szüleink, nagyszüleink, sem a magunk nevében. A történelem 50 év távlatából sem ábrázolható jóknak és rosszaknak a népmesékből ismert ádáz harcaként. Az egyéni szerepvállalások legtöbbje bonyolultabb annál, semhogy aktuálpolitikai példázatokba illene.

Az új nemzedékek kötelessége pedig valóban az - ahogyan Solymosi Frigyes is nagyon helyesen megállapítja -, hogy gyűlölködéstől
mentes, élhető Magyarországot teremtsen. Vajon ki éri meg?

A szerző író