A brit uralkodó a volt gyarmat első állandó települése, az idén 400 esztendős Jamestown tiszteletére csütörtökön Virginiában kezdte látogatását, amely egyelőre csupán „hivatalos”, a jövő hét elején Washingtonban azonban már a protokollban ismert legmagasabb színtűvé, „államivá” válik. A királynő utoljára 1991-ben járt Amerikában.

A pamunkey indiánok törzsfőnöke, Bill Miles a királynőt annak a brossnak a másolatával ajándékozta meg, amelyet a Londonba utazó Pocahontas viselt négy évszázaddal ezelőtt. A virginiai törvényhozás épületében tartott rövid beszédét II. Erzsébet mégis egy minapi eseménnyel kezdte: együttérzését fejezte ki az április 16-án 32 ártatlan életet követelt egyetemi lövöldözés áldozatainak családjaival. A királynő nagyon óvatos megfogalmazásban az angol telepesek történelmi szerepének újraértékeléséről is szólt: bár elhatárolódott, nem kért bocsánatot a rabszolgaságért. 1619-ben, húsz afrikai érkezésével Jamestownban kezdődött a rabszolgaság észak-amerikai története, de a királynő szerint a máig tartó vitáknak sem szabad elhomályosítaniuk azt a tényt, hogy a telepesek honosították meg Amerikában a demokráciát.

A királynőt és Fülöp herceget a várt 30 ezer helyett csupán hétezer virginiai köszöntötte Richmondban, az állam fővárosában – igaz, közöttük olyanok is voltak, akik hajnalban foglalták el a helyüket, hogy jól láthassák a délután háromkor kezdődő ceremóniát. A 82 esztendős II. Erzsébet már járt Jamestownban, de az 50 évvel ezelőtti vizit idején a történészek még azt hitték, hogy az óceán elmosta az erődítmény romjait. Most kiterjedt ásatások folynak az azóta megtalált helyszínen, s tegnap ezt is megmutatták a vendégnek.

A lósport szakértőjeként számon tartott II. Erzsébet ma Louisville-ben megtekinti az 1875 óta hagyományos Kentucky derbit. A világ egyik legrangosabb lóversenye különben is 150-160 ezres tömeget vonz, de a királynő jelenléte mindenképpen jó hatással van a nemes vetélkedőre. A szakírók az idén különösen szép kalapokat jósolnak.

(Washingtoni tudósítónktól)