A parlament tavaly decemberben hozott határozatot arról, hogy készüljön törvényjavaslat a vállalkozói körbetartozások mérséklésére. Az első változat - amely a közbeszerzési törvény módosításába tett be ilyen passzusokat - még a múlt év végén el is készült, de a vállalkozók körében akkora ellenállást váltott ki, hogy a parlament gazdasági bizottsága kivetette az ominózus szakaszokat a törvényből. E helyette készült egy új, komplexebb változat, amely most került az Országgyűlés elé. Az első verzióban különösen azt nehezményezték - a főleg építési - vállalkozók, hogy akkreditívet kellett volna nyitniuk az alvállalkozóik kifizetésére. Az akkreditív költsége pedig - mint akkor Tolnay Tibor az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke nyilatkozta - elvitte volna a vállalkozás hasznát.

Az igazságügyi és rendészeti miniszter most beterjesztett törvényjavaslatának indoklása utal arra, hogy a körbetartozást más, szintén napirenden lévő törvénymódosítás is fékezi. Például a nemrégiben kihirdetett Btk. módosítás a cégvezetők felelősségének erősítésével szolgálja ezt. A cégeljárások módosításáról szóló törvényjavaslat a cégek "eltűnését" is nehezíti, az egyéni cégek alakításának - hamarosan megteremtendő - lehetősége pedig a csődeljárás alá vonná a mai egyéni vállalkozókat is.

A javaslat a csődtörvényben megtartja azt a szabályt, hogy a hitelezőnek mindenekelőtt fel kell szólítania az adóst a teljesítésre. Új szabály viszont az, hogy a fizetésképtelenséget a bíróság akkor állapítja meg, ha a teljesítést követő 15 napon belül az adós nem vitatta a követelést, majd az ezt követő felszólításra sem fizetett. (A javaslat egy korábbi változatában az adós csak a felszólítás kézhezvételét megelőző napig vitathatta volna a hitelező követelését. Ekkortól már csak a fizetéssel kerülhette volna el a felszámolási eljárást.)

A közbeszerzési törvény módosítása kimondja, hogy ilyen eljárás csak akkor indítható, ha az ajánlatkérő rendelkezik a fedezetével. A megkötött szerződés lényeges pontjait az ajánlatkérőnek közzé kell tennie a saját honlapján (feltéve, hogy van neki ilyen nyilvános felülete). Az üzleti titkok azonban nem hozhatók nyilvánosságra.

Amennyiben a vállalkozó teljesít, ettől számítva 15 napon belül el kell kezdeni az átadás-átvételi eljárást. Az építési beruházásoknál 15 nap elteltével a teljesítésigazolást akkor is ki kell adni, ha  a megrendelő késlekedik az átvétellel. A kifizetést, vagy annak megtagadását szintén közzé kell tennie az ajánlatkérőnek a honlapján. A kifizetés határideje a teljesítéstől számított 30 nap (uniós forrásból származó beszerzésnél 60 nap). A megrendelő és a vállalkozó azonban halasztott vagy részletfizetésben is megállapodhat. Ha ezek a határidők lejártak, akkor az ajánlattevő vállalkozó azonnali fizetési megbízást nyújthat be az ajánlatkérő bankszámlája terhére. A közbeszerzési törvény kimondja még, hogy a közbeszerzési szerződés semmis, ha kizárja, vagy korlátozza az ajánlatkérő - mint erősebb fél - felelősségét.

A Polgári törvénykönyv (Ptk.) úgy módosul, hogy az építési szerződéseknél a vállalkozónak automatikusan zálogjoga keletkezik - a díja erejéig - a megrendelő olyan ingatlanán, amelyen a vállalkozó munkát végez. A jelzálogot azonban a vállalkozónak be kell jegyeztetnie az ingatlan-nyilvántartásba.

Szakértői becslések szerint a körbetartozás nagysága a magyar gazdaságban 200 milliárd forintra tehető. Ennek csaknem fele az építőiparban halmozódott fel. (MTI)