Gázvezetékvita: csak a bizonytalanság biztos
Az eredeti tervektől eltérően az orosz Gazprom nem dönt júliusban a Kék áramlat nevű tervezett gázvezeték végleges nyomvonaláról - értesült lapunk. A késedelem oka a szerbiai kormányválság. A mostani legesélyesebb változat szerint ugyanis az olaszországi végcélt a vezeték fő csapásiránya déli szomszédunkon keresztül érné el; Magyarországra egy leágazás lépne be Szeged térségében. A vezeték az ott kialakítandó több mint 10 milliárd köbméteres tározókon keresztül haladna tovább Ausztriáig. (Az ehhez szükséges csövek Magyarországon belül már rendelkezésre állnak.) A szerb viszonyok ellenére az orosz gázszállító nem kívánja elővenni a fiókból a korábbi tervet, amely szerint a vezeték Románián keresztül érné el hazánkat. Ez a változat a jóval nagyobb várható tranzitdíj miatt kedvezőbb lenne számunkra, ám az orosz-román viszony továbbra sem teszi lehetővé ennek felmelegítését.
Orosz körökben némi értetlenkedés fogadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szekeres Imre honvédelmi miniszter azon minapi kijelentéseit is, melyek a Kék áramlat helyett a konkurens Nabucco támogatásaként is értelmezhetők. Az előkészítés azonban ettől függetlenül folyik, és Magyarország része a tervnek.
Pénzről azonban továbbra sem beszél senki. A kormányok nem kívánnak támogatást nyújtani, a bankok pedig egyelőre nem látják a megtérülést. Bár az "összeurópai" Nabucco vezeték költségeit 70 százalékban hitelezné az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), csak azzal a feltétellel, hogy a gáz betáplálása, illetve az igények biztosítottak. Ez pedig még nem mondható el. Az új rendszerben ugyanis először egy aukción a kereskedőknek kell lekötniük a csőkapacitásokat, a várható kínálat és kereslet pontos ismeretében. (A csövek üzemeltetői nem állnak kapcsolatban a vevővel és az eladóval.) A kereskedők azonban a kérdéses időszakra egyelőre nem tudnak nagy mennyiségben eladókat és vevőket felmutatni. Erre még akár egy évet is várni kell. A bankok pedig csak ezután adhatnak áldást az építésre. Ennek tudható be az is, hogy a Nabucco-finanszírozás 30 százalékára máig nem akadt komoly jelentkező. A Kék áramlat bankja szintén nem ismert, igaz, a Gazprom talán ilyet könnyebben tető alá tud hozni.
A szakmát az EU-n belüli csővezeték-kapacitások kiosztásának uniós központosítása is foglalkoztatja. Bár a jogszabály honi változatát előkészítő Kóka János gazdasági miniszter ezt kifejezetten a "Nabucco támogatása" érdekében terjesztette be, tény: a javaslat a jövőben minden más hasonló fejlesztés megvalósítását, így a Kék áramlat kiépítését is uniós engedélyekhez köti.
Azt a szakértők természetesen elképzelhetetlennek tartják, hogy Brüsszel ne engedélyezné a Kék áramlat uniós országokon belüli megépítését. Az azonban már lehetséges, hogy a központban előírják: a beérkező vezetékeken a gáz hány százaléka lehet orosz eredetű. (A Nabucco uniós "támogatásának" egyik fő gazdasági-ideológiai alapja az orosz gáz túlsúlyának csökkentése.) Ezzel az eszközzel azonban csínján kell bánni: az oroszok ugyanis rendre azzal fenyegetnek, ha az unió adminisztratív úton akadályozza a területére irányuló gázszállítást, majd építenek vezetéket Kínába és Indiába. A fenyegetés élét azonban elveszi, hogy jelenleg az unió - az elsők között éppen Magyarországgal - mintegy háromszor annyit fizet a gázért, mint a feltörekvő ázsiai államok (ezer köbméterenként közel 300 dollárt).
