Történet egy jóhiszemű sikkasztásról
- A jóhiszemű sikkasztás minden bizonnyal kaposvári fogalomként vonul majd be a történelembe - mondta Zsoldos Róbert szocialista önkormányzati képviselő Kaposvár legutóbbi közgyűlésén, az önkormányzati többségi tulajdonban lévő Kaposvári Városgazdálkodási Zrt. (KVG) vezérigazgatója miatt kirobbant vita során. Szégyennek nevezte, hogy a fideszes városvezetés nem hívja vissza a cég éléről Püspök Rudolfot, akit a bíróság három rendbeli, jelentős értékre elkövetett sikkasztásban mondott ki bűnösnek február elején.
Juhász Tibor alpolgármester válaszából kiderült: a város úgy döntött, kiáll cégvezetője mellett. Arra hivatkozott: a KVG igazgatósági tanácsa és felügyelőbizottsága megállapította, hogy Püspöknek "személyes anyagi előnye nem származott, kár nem ért senkit, a döntések jóhiszeműen, a cég érdekében történtek".
Szita Károly kaposvári polgármester nem szólal meg az ügyben. Kaposvár vezetésének azért is kínos a történet, mert a büntetőeljárás során kiderült: éveken át tétlenül tűrte, hogy Püspöknek a KVG-hez hasonló profilú saját cége legyen Romániában, és ezzel "boltolgasson" az önkormányzati cég vezetőjeként. Az összefonódásokat jelzi, hogy az alpolgármester és Püspök rokonságának közös hulladékgazdálkodással foglalkozó cége is működött egy ideig a KVG alvállalkozójaként, a KVG károkozást cáfoló felügyelőbizottságának elnöke pedig az a személy, akinek cége a KVG-vel üzleti kapcsolatban állt, és éveken át adósa volt.
A büntetőügyben két és fél évig szigorú ügyészségi felügyelet mellett nyomozó Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság 2005 végén adta át az ügyet a Somogy Megyei Főügyészségnek, és - információink szerint - mintegy 110 millió forintos károkozást megállapítva javasolt vádemelést. Az összeg a hűtlen kezelés gyanújával és egyéb részletekkel együtt kikerült az ügyészség vádemelési javaslatából.
A bíróság elmarasztalta Püspököt. Az ítélet szerint a KVG több, még lízingelés alatt álló gépét kiszállította román cégének, amit az bérbe adott. Az adóhatóság öt, nagy értékű gép kiszállítása miatt bírságolta meg és kötelezte csaknem húszmillió forint befizetésére a KGV-t.
Az ítéletből kiderült: Püspök felhatalmazás nélkül értékesítette névértéken a cég dolgozói alapítványának részvényeit - az alapítvány akkori elnökének nyilatkozatai szerint jóval a piaci érték alatt -, majd döntött a befolyt vételár kölcsönbe adásáról a KVG-nek. A bíróság nem tudta kétséget kizáróan megállapítani, hogy ezt az összeget használta-e fel Püspök, amikor nem sokkal később a KVG nevében befektetési jegyeket véve bankgaranciát vállalt romániai cége javára.
A három, összesen 49 millió forintos értéket érintő sikkasztásért azért szabtak ki mindössze másfél millió forintos pénzbírságot az indoklás szerint, mert az ügyben szereplő lízingszerződések időközben lejártak, a dolgozói vagyon - a gépekkel együtt - megvan. Kár tehát abból keletkezhetett, hogy a cégvezető esetenként más vagyona felett rendelkezett - a sajátjaként. Azt, hogy emiatt keletkezett-e káruk például a dolgozói alapítvány tulajdonosainak, és az mekkora, külön polgári perekben lehet tisztázni - közölte Varga Rita, a bíróság szóvivője.
Még kérdéses, ki az, aki erre valóban kíváncsi. Úgy tudjuk, Dombóvár önkormányzata és az egyik kisrészvényes perre készül.
Kaposvár vezetése viszont lezártnak tekinti az ügyet - legalábbis a legutóbbi közgyűlésén elhangzottak szerint.
