Kiadta az Európai Bizottság A Föld Barátai környezetvédő szervezetnek azokat a dokumentumokat, amelyet a Kereskedelmi Világszervezetnek nyújtott be a génkezelt élelmiszerek biztonságosságával kapcsolatban. De nem éppen jószántából tette: a civilek Nikiforosz Diamandurosz EU-ombudsmannál intézték ezt el. A félmilliárd uniós polgár görög panaszfelelose megállapította: Brüsszel túl szélesen értelmezte a titkosítást, amikor megtagadta a zöldektől az információkat. Egy másik ügyben a tagállamok tanácsát marasztalta el egy német szervezet bejelentésére: előbbi ugyanis semmi kivetnivalót nem látott abban, hogy a finn soros elnökség honlapja nem érhető el németül. Ezzel együtt Diamandurosz nem strasbourgi Robin Hood: egy svéd fordítóiroda bejelentésére megvédte az Európai Bíróságot egy tenderkiírási vitában. Olyan is előfordult, hogy az ombudsman közbenjárására az illető uniós intézmény könnyen belátta, hogy hibázott. Így tett például a Régiók Bizottsága, amikor kamatostul megtérítette egy állásinterjúra érkezett jelentkező utazási költségeit; ő a lassú ügymenetre tett panaszt.

Diamandurosz csütörtökön mutatta be 2006-os jelentését az Európai Parlamentben. Ebből kiderül: tavaly 3830 ügy került elé, ám csak 582-ben végzett vizsgálatot (közülük 315-öt 2005-ről vitt át.) Több mint háromezer levelet egyszerűen postafordultával visszaküldött. Notórius panaszkodók, vigyázat! Noha az ombudsman hivatalának is Strasbourg ad otthont, nincs köze az ottani Emberi Jogok Európai Bíróságához. Hozzá tehát csak olyan sérelmekkel kapcsolatban érdemes fordulni - természetesen az unió immár huszonhárom hivatalos nyelvének bármelyikén, azaz magyarul is -, amelyet valaki valóban az EU valamely szervétől
szenvedett el. (A cím: 1, Avenue du Président Robert Schuman, B.P. 403, FR-67001, Strasbourg, Franciaország; telefon: +33 388172313; fax: +33 388179062; e-mail:  eo@europarl.eu.int). A morgolódás jogával egyébként nem csak magánszemélyek, de vállalatok, civil szervezetek is élhetnek - mégis csak az esetek 5,5 százalékában teszik ezt meg.

A panaszok kétharmadát az Európai Bizottsággal szemben nyújtották be; nem meglepő, hiszen ez az EU-intézmény hozza az egyes embert leginkább érintő döntéseket. Minden tizedik dossziéban viszont az EU személyzeti hivatalát, az EPSO-t érte kifogás. A megkeresések legnagyobb része, egynegyede amiatt
született, hogy az intézmények megtagadják a tájékoztatást. A sérelmek ötöde hatalmi visszaélés gyanújával kapcsolatos. A legaktívabb panaszkodók összességében továbbra is a spanyolok (20 %), népességarányosan pedig a luxemburgiak (54 beadvány).

Az ombudsman összeállításából kiderül: míg 2005-ben 76, tavaly 72 magyar ügy került a strasbourgi hivatal elé. Ez arányosan kevesebb levél, mint a magyarok hányada az EU lakosságában, vagyis honfitársaink nem számítanak jelentős panaszkodónak.