Magyar tanszéket nyitnak az eszéki egyetemen
A zágrábi döntésről Sólyom László tájékoztatta a magyar újságírókat a Sanaderrel folytatott eszmecsere után. A magyar államfő szerint a tanszék beindításáról szóló minisztériumi határozat konkrét döntés, amelyet látogatásához időzített a horvát vezetés, ezzel jelezvén, hogy szimbolikus jelentőséget szánt útjának (Sólyom László horvátországi látogatása második napján, pénteken keresi fel az eszéki egyetemet).
Sólyom László emlékeztetett arra, hogy Horvátországban nem folyik magyar tanárképzés, s Budapest régi kívánsága, hogy legyen az eszéki Strossmayer Egyetemen magyar tanszék. "Ez a kérdés tíz éve húzódik" - tette hozzá az államfő, aki szerint az a cél, hogy "felépüljön" a magyar oktatás az elemi iskolától egészen az egyetemig.
A magyar államelnök elnök felhívta a figyelmet arra, hogy mandátuma alatt nem volt olyan szomszédos ország, amely ne vetette volna fel a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletének kérdését. Sólyom szerint Magyarországnak nem lehet tovább halogatnia ennek rendezését. Ettől nem kell félni, ez nem borítaná fel az "egyensúlyt" - mondta az államfő, aki szerint amennyiben Magyarország nagy jelentőséget tulajdonít a nemzetiségi kérdésnek Közép- és Délkelet-Európában, akkor ezt a kérdést komolyan kell venni és meg kell oldani.
A horvát miniszterelnökkel folytatott megbeszélés után Sólyom László ismét emlékeztetett arra, hogy a horvátországi magyarság sokat szenvedett a jugoszláv utódháborúk alatt, sokan elmenekültek otthonukból, majd visszatérve lerombolt falvakat találtak. Szerinte mindenhol folyik az újjáépítés, de ahhoz képest, hogy horvát területeken hogyan újítják meg a településeket, Baranya meglehetősen lemaradt.
"Azt kértem, hogy legalább olyan szintre vigyék fel az újjáépítést, mint a horvát területeken" - mondta Sólyom, aki azt szorgalmazta, hogy kerüljenek tényleg az újjáépítés napirendjére azok a közösségi épületek is - templomok, magyar iskolák, tájházak -, amelyek biztosítani tudják a magyarság megmaradását. A magyar államfő szerint Szlavónia elmaradott helyzete nem ok arra, hogy az ott élő magyarokat nem támogassák.
Sólyom László tárgyalásai során ígéretet kapott arra, hogy a horvát hatóságok tényleg támogatni fogják a Dráva menti területek védettségét (a magyarországi részen nemzeti park van). A köztársasági elnök szerint "úgy néz ki", hogy a jelenlegi vezetés semmiképpen nem engedélyezi a Dráva völgyi vízi erőmű építését, amit a horvátországi gazdasági és energetikai lobbi szorgalmaz. Sólyom szerint nem fenyegetne a vízi erőmű létesítése, ha a horvát hatóságok nemzeti parkká nyilvánítanák a Kopácsi-rétet (amelyet pénteken keres fel a magyar köztársasági elnök).
Az infrastrukturális fejlesztést illetően Sólyom felhívta a figyelmet arra, hogy a Budapest-fiumei főközlekedési út mellett fontos lenne az észak-déli, Duna menti főút felépítése is, amely összekötné Horvátország két "szarvát", bekapcsolva az úthálózatba Boszniát. Ez szerinte "felpörgetné" Szlavónia és a Dél-Dunántúl fejlődését. A horvát vezetők ígéretet tettek arra, hogy felépítik az út Horvátországra eső részét, és Sólyom szerint jó lenne, ha a magyar szakasz is elkészülne.
A magyar államfő felhívta tárgyalópartnerei figyelmet arra, hogy 2010-ben Pécs lesz Európa kulturális fővárosa, és Európa figyelme a térségre irányulna, ha a horvát fél is bekapcsolódna a programba, és Pécs kisugárzása elérne a tengerig.
Magyarország elkötelezetten támogatja Horvátország euroatlanti integrációját
Magyarország elkötelezetten támogatja Horvátország minél gyorsabb euroatlanti integrációját, mindent elkövetett azért, hogy Zágráb már jövőre megkapja a NATO-ba való meghívást, s hogy függetlenítse a török európai uniós integrációtól a horvát EU-csatlakozás kérdését - mondta csütörtökön Zágrábban Sólyom László.
A köztársasági elnök kétnapos horvátországi látogatását a horvát elnökkel folytatott tárgyalással kezdte. Mindkét elnök azt mondta, hogy a megbeszélés baráti és nyitott volt, szóba kerültek a kétoldalú és regionális kérdések, de terítékre kerültek a kisebbségeket és a világ válsággócait érintő témák is. Mesic hangsúlyozta, hogy a magyar-horvát kapcsolatok jól fejlődnek, és a jószomszédi viszony modelljeként szolgálhatnak más országok számára.
A magyar államfő a megbeszélés után hangsúlyozta, hogy miután Horvátország "egyedül van" az EU felé vezető pályán, Budapest minden szakmai segítséget megad az integráció terén. Az MTI kérdésére válaszolva Mesic azt mondta, hogy a csatlakozási tárgyalások során Magyarország jól megvédte saját nemzeti érdekeit, ezért ilyen tekintetben jól jön a magyar segítség. A megbeszélésen nagy teret kapott a két országban élő horvát, illetve magyar kisebbség helyzete.
(forrás: MTI)
