Macura Koicsiro, az UNESCO vezérigazgatója szerint az újságírói hivatás gyakorlása sohasem volt veszélyesebb, mint manapság. Bejelentése szerint idén Anna Politkovszkaja, a 2006. október 7-én moszkvai lakóházának liftjében meggyilkolt orosz újságírónő kapja az 1997-ben alapított sajtószabadság-díjat (World Press Freedom Prize) - jelentette Kovács Péter, az MTI bécsi tudósítója. A díjat Guillermo Cano kolumbiai újságíró emlékére hozták létre, akit 1987-ben a kolumbiai drogbárókról készült tényfeltáró cikkei miatt öltek meg.

Hat hónappal a Politkovszkaja-gyilkosság után, melyet Garri Kaszparov orosz ellenzéki vezető "egyértelműen politikai indíttatású" bűncselekménynek nevezett, a nyomozás alig mozdult előre. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű szervezet követelte a gyilkosság felderítését, feledésbe merülésének megakadályozását.

A Nemzetközi Újságíró Szövetség (FIJ) adatai szerint 2006-ban 155 újságírót gyilkoltak meg hivatásuk végzése közben, és jelenleg 174 újságíró és médiamunkatárs van fogságban. A bécsi székhelyű Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) nemrég nyilvánosságra hozott jelentése szerint is a 2006-os esztendő volt a legrosszabb év a szakma szempontjából, amikor 100 újságírót gyilkoltak meg világszerte. A különböző szervezetek adatai azért különböznek, mert változó annak megítélése, hogy ki minősül újságírónak, és mit lehet erőszakos halálnak tekinteni.

Szerdán Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is nyugtalanságának adott hangot, amiért egyre nagyobb méreteket ölt az újságírókkal szembeni erőszak. A sajtószabadság világnapja elé időzített felhívásában külön sürgette Alan Johnstonnak, a BBC brit közszolgálati adó munkatársának a szabadon engedését A brit újságírót márciusban rabolták el szélsőséges palesztinok a Gázai övezetben.

Az RSF szerdán a honlapján megjelentetett egy listát a megítélése szerint a sajtószabadságot lábbal tipró összesen három tucatnyi személyiségről, illetve csoportról. A párizsi székhelyű szervezet magyarázata szerint a listán olyanok szerepelnek, akik személyesen vagy alárendeltjeiken keresztül újságírókat támadtak.

Az RSF az újságíró-gyilkosságokért felelős mexikói kábítószerkartellek mellett idén szégyenpadra ültette Csummali Szajaszon laoszi elnököt és Ilham Aliyev azeri államfőt, lekerültek viszont onnan a nepáli király és a himalájai ország maoistái.

A listán korábban is szerepeltek, s idén is rajta vannak az afganisztáni, bangladesi, iraki, pakisztáni és a palesztin területeken működő iszlamista csoportok, az ETA spanyolországi baszk földalatti szervezet, valamint Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnök, Vlagyimir Putyin orosz államfő, Abdallah bin Abdel-Aziz szaúdi király és Pervez Musarraf pakisztáni elnök.

Iránnak két vezető személysége is a sajtószabadság ellensége az RSF szerint: a listán Ali Hamenei ajatollah, az iszlám köztársaság legfőbb politikai és vallási vezetője mellett szerepel Mahmúd Ahmadinezsád elnök is. A névsorhoz a lista összeállítói képeket és a listára kerülést indokló rövid leírást mellékeltek. (MTI)