Menekülés az M5-ösről
Az M5-öst üzemeltető Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Zrt. állami részvénycsomagjának eladásáról tárgyal a gazdasági tárca - értesült lapunk. Az ügyben döntés még nincs, ennek ellenére úgy tudjuk: a minisztériumi elképzelések szerint az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) negyvenszázalékos pakettjét pénzügyi befektetőknek ajánlanák fel. A gyors bevételt ígérő, újszerűnek azonban aligha nevezhető terv érdekessége, hogy megvalósítását Kóka János gazdasági miniszter egyszer már elvetette. Nagyobb haszonnal kecsegtetett ugyanis, ha az állam - az ING egy 2004-ben készített tanulmányának útmutatását követve - az AKA eladása előtt először bekebelezi a társaságot.
Ezt a menetrendet betartva Felsmann Balázs, a tárca szakállamtitkára február végén jelentette be: az ÁAK opciós jogával élve májusig megvásárolja az AKA magánbefektetőinek hatvanszázalékos részvénycsomagját, majd pályázati úton túlad a koncessziós társaságon. Mindebből eddig nem lett semmi. Pedig a lépéssorozat a néhány évvel ezelőtt készült számítások szerint akár 40-45 milliárd forint hasznot is hozhatna a költségvetésnek. Emellett lehetővé tenné azt is, hogy a kormány az AKA eladása előtt finomítson a cég működésén: a társaság 14 százalékos belső megtérülési követelményének 10 százalékra állításával akár 20-30 százalékkal is csökkenthetnék az állam által évente fizetendő 92,5 millió eurós (25 milliárd forintos) rendelkezésre állási díjat. Ami a 2031-ig tartó koncessziós időszak végéig hozzávetőleg 150 milliárd forint megtakarítást is hozhatna.
A problémamentesen lebonyolíthatónak tartott opciós ügylet egyetlen akadályát az AKA 900 millió eurós (mintegy 240 milliárd forintos) hitelállományának finanszírozása jelentette. Április elejére legalábbis kiderült: a koncessziós társaságnak hitelező pénzintézetek konzorciuma csak a költségvetés garanciavállalása mellett támogatja az állami kivásárlást. A szaktárcánál akkor úgy vélték: a költségvetés ekkora garanciát nem vállalhat. Az akadékoskodó bankok helyébe viszont egy hiteltenderen könnyen találnak majd új finanszírozókat.
Az összetett lépéssorozat lebonyolításával az ÁAK egy alvó társaságát, a Kisalföld Autópálya (KA) Zrt.-t bízták meg. Egyelőre nincs válasz arra: az AKA kivásárlásának nagy önbizalommal nekifutó gazdasági tárca illetékeseit néhány hét alatt mi kedvetlenítette el, és vitte rá az állami üzletrész eladásával számoló tervek leporolására. Mindenesetre a menekülési utak előkészítése mellett önmagában is nyomós érv lehetett, hogy az AKA 900 millió eurós hitelcsomagjának kiváltásához szükséges kölcsönöknek a bankok bizonyára megkérnék az árát.
Emellett óvatosságra inthet, hogy a Kisalföld Autópálya Zrt. a hiteltender megindítására vélhetőleg éppen úgy nincs felkészülve, mint ahogy az AKA továbbadásának pályázata sincs előkészítve. Ami így együtt az M5-öst üzemeltető társaság körüli huzavona folytatódásával és azzal fenyegethet, hogy a pénzügyi tárca az év végén kénytelen lenne sajátjaként elszámolni a már állami tulajdonban lévő, de még az új tulajdonosára váró AKA 900 millió eurónyi hitelét. Ez az összeg viszont túl nagy ahhoz, hogy beleférjen a konvergenciaprogramba, és így felvállalható legyen.
Akárhogy is, az AKA kivásárlásából, majd ezt követő értékesítéséből való kockázatcsökkentő kihátrálás az M5-östől várható bevételeket milliárdos nagyságrendű összeggel csökkentheti. A korábbi becslések szerint legalábbis az ÁAK kezében lévő részvények értéke hozzávetőleg 20-21 milliárd forint lehet. (Ezt az összeget az AKA magánbefektetői is felajánlották már a gazdasági tárcának az állami üzletrészért.) Ezt egészíthetné ki, hogy - a minisztériumi elképzelések szerint - a pakettel együtt kalapács alá kerülhetne az az opciós jog is, amellyel az állam megvásárolhatná a koncessziós társaság magánkézben lévő hatvanszázalékos üzletrészét. Ennek értékét a szakértők néhány hónapja mintegy 5-10 milliárd forintra taksálták.
Az állam így összességében 25-30 milliárd forint haszonnal szállhatna ki az AKA tulajdonosainak csapatából. Ami nem is olyan rossz eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy üzletrésze 2004-ben a költségvetésnek összességében 8,5 milliárd forintjába került. (A társaság részvénycsomagjáért ugyan eredetileg 21 milliárd forintot fizettek, ám ebből a cég pénzügyi átalakítása során az államot képviselő ÁAK 12,5 milliárd forintot azonnal vissza is kapott.) A legnagyobb lemondást azonban nem az a néhány milliárd forint jelentené, amit az állam - az ING számításai szerint - az AKA kivásárlása és továbbadása révén elérhető bevételhez képest részvénycsomagja közvetlen eladásával veszítene. Ennél nagyobb bukást jelent, hogy a kormány egy pillanatra sem lesz kizárólagos tulajdonosa az AKA-nak. Azaz nem tud majd változtatni a cég belső hozamelvárásain, ami viszont az egyetlen lehetőség lenne a költségvetést még majd negyedszázadig terhelő rendelkezésre állási díjak mérséklésére.
