Május elején lejár a Rába habzásának megszüntetésével kapcsolatos határidő, amit Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter adott az osztrák hatóságoknak. A hamarosan távozó miniszter arra szólította fel nyugati szomszédunkat: tegyék meg a szükséges intézkedéseket, hogy a határhoz közeli három osztrák bőrgyár - a jennersdorfi, a feldbachi és a wollsdorfi - ne szennyezze a Rábát. Ehhez arra lenne szükség, hogy megfelelő technológiával és szennyvízszűrő berendezésekkel szereljék föl az érintett üzemeket. Ha nem változik a helyzet, akkor a magyar hatóság megvonja a jennersdorfi bőrgyár vízjogi engedélyéhez adott hozzájárulását - közölte decemberben Persányi Miklós. Erre a határon átnyúló szennyeződések esetén, nemzetközi jogszabály értelmében van lehetőségük a szomszédos ország hatóságainak.

A Szentgotthárd körzetében élők szerint az elmúlt hónapokban nem változott a helyzet: a Rába habzik, komolyan veszélyeztetve a vasi körzet idegenforgalmi bevételeit. A napokban már a Répcelak melletti nicki gátnál is erős habzást állapítottak meg. Az pedig 75 kilométerre van Szentgotthárdtól, ahol 2002-ben észlelték először a vízfelületet elcsúfító mocskot, amely a horgászok szerint elzárja az oxigént a vízi élőlények elől. Labritz Béla szentgotthárdi önkormányzati képviselő szerint ez azzal a veszéllyel járhat, hogy megszakadhat a tápláléklánc, s visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el a folyóban. Ha ez bekövetkezne, a folyó turisztikai hasznosítása ellehetetlenülhet.

A Rába folyó szennyezése ellen hatodik éve tiltakoznak a szentgotthárdiak és a térségben élők, akik úgy vélik: a környezetvédelemben korábban példamutató eredményeket elért Ausztriában nem sokat tesznek annak érdekében, hogy ezen a helyzeten változtassanak. Sőt, a határ túloldalán elhangzottak olyan vélemények is, hogy a Rába habzása csupán esztétikai probléma. A magyar környezetvédelmi szakemberek nem osztják ezt a véleményt.

Nemzetközi és magyar demonstrációk hatására azonban az osztrák illetékesek tavaly kénytelen-kelletlen elismerték, hogy a habzást a jennersdorfi, feldbachi és a wollsdorfi bőrgyárak okozzák. Sokak szerint a szennyezés megszüntetésének folyamata azért ilyen lassú, vélhetően azért szenved csorbát, mert az osztrák tartományok önállóak. Ez azt jelenti, hogy a szövetségi minisztériumok ajánlást tehetnek a tartományi vezetésnek a probléma megoldására, a pénzt helyben kell előteremteni. A tartományi környezetvédelmi hivatal azt javasolta a jennersdorfi bőrgyár vezetőinek, hogy az üzem szennyvizét a gyári tisztító után ne vezessék közvetlenül a Rábába, hanem egy vezetéken juttassák el előbb a közeli Heiligenkreuz tisztítójába, s csak azután kerüljön az elővízbe.

Ez azonban, feltehetőleg anyagi okokból, mindeddig nem történt meg - közölte kérdésünkre válaszolva Hompasz Gyula, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Igazgatóság vezetője. A szakember szerint a Bécsi Egyetem szakértői azt állapították meg: a Rába-habzás keletkezéséhez köze van a bőrgyári technológiának. Csakhogy - közölték -, mivel a habzásra nincs nemzetközileg megállapított határérték, az szerintük jogilag nem kifogásolható. S hogy mindeddig mit tettek Ausztriában a habzás megakadályozására? Felszereltek egy webkamerát a Rába szentgotthárdi gátjára, ahol a világháló segítségével a szemlélő meggyőződhet a folyó mindenkori állapotáról - tudtuk meg az igazgatótól.

Mit tesz ebben a helyzetben a magyar környezetvédelmi tárca? R. Bakonyi Ágnes, a minisztérium szóvivője elmondta: ha a következő napokban sem javul a Rába vízminősége, Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter - egyeztetve Fodor Gáborral, aki várhatóan május 7-től veszi át a tárca vezetését - újra felveti az ügyet a magyar-osztrák határvízi bizottság május 7-én Budapesten kezdődő ülésén. A tárcavezető - mivel az osztrák fél nem tartotta be korábbi ígéretét a szennyezés okainak megszüntetésére - várhatóan azt fogja javasolni, hogy vonják vissza a jennersdorfi bőrgyár vízjogi engedélyét. Ennek következménye a gyár leállása lehet. Ha ennek ellenére sem szüntetik be a habzást előidéző termelést, akkor miniszteri javaslat készül arról, hogy a magyar fél az EU strasbourgi bíróságához fordul - közölte a szóvivő.

Mintegy negyvenen szálltak kajakba, kenuba tegnap - túlnyomóan a szombathelyi Arrabó Szabadidősport Egyesület tagjai -, hogy a burgenlandi Jennersdorfból Szentgotthárdra evezzenek a Rábán az unióhoz való csatlakozás napján. Céljuk az volt, hogy felhívják a figyelmet a levegő és a Rába tisztaságának fontosságára. Décsi Sándor, az egyesület vezetője tudósítónknak azt mondta: a magyar és osztrák túrázók reggel a szentgotthárdi kempingtől autóbusszal mentek át a mintegy 20 kilométerre lévő osztrák községbe, ahol vízre tették járműveiket. A vadregényes szakaszt délutánra teljesítették. Útjuk során a folyó felszínén ugyan nem tapasztaltak habzást, de a gátak alatt látták az összegyűlt a szennyeződést.

Tájkép, szürkés-fehérben