Veszteséget termelő nagybetegek
Hasznos volt a kórházak teljesítménykorlátozásának bevezetése? Elérte a célját, hogy viszszafogja a sok szakértői vélemény szerint mesterségesen "túlpörgetett" teljesítményt? S milyen hatással volt a betegellátásra? - ezekre a kérdésekre kereste a választ a Pécsi Tudományegyetemen készült elemzés. Dr. Boncz Imre, az anyag készítője szerint a városi, a megyei és a fővárosi intézményekben sikerült elérni, hogy ne növekedjen tovább a betegforgalom. Csakhogy eközben az országos és egyetemi klinikákon 13-14 százalékkal több pácienst fogadtak, a "lentről" továbbküldött betegeket valahol el kellett látni.
- Ez utóbbi kórházakban a korlátozást túllépve is ellátták a beteget, akik így pénzügyi szempontból tiszta veszteséget hoztak: 2004-ben 5,8 milliárd, 2005-ben 9,1 milliárd, 2006-ban pedig 12,1 milliárd forintot nem fizettek ki a teljesítménykorláton felül gyógyított paciensek után a kórházaknak.
A legnagyobb veszteséget az onkológiai szakma szenvedte el tavaly 1,1 milliárd forint kieséssel. A szülészet-nőgyógyászat, a belgyógyászat 900 millió körüli, a sebészet, a kardiológia, az intenzív betegellátás 800, a traumatológia, a csecsemő- és gyermekgyógyászat több mint 500 millió forintot nem kapott meg az ellátott betegek után.
Boncz Imre szerint a helyzetet tovább rontja a területi ellátási kötelezettség. Már az elmúlt két-három hét tapasztalata is azt mutatja, hogy ez is az egyetemeket és országos intézményeket hozza hátrányos helyzetbe.
- Egy egyetem körzetéhez elméletileg csak a város, illetve néhány környező település tartozik, ám a súlyos, nehéz esetek mind idekerülnek - teszi hozzá a szakember. Nem könnyíti a helyzetet az sem, hogy a napokban mentesítettek, vagyis "védetté" tettek négy területet: az onkológián, a kardiológián, a traumatológián és a gyerekgyógyászatban nincs már volumenkorlátozás, annyi beteget látnak el, amennyi van, és az OEP minden esetet kifizet. Csakhogy ehhez nem adnak több pénzt, csupán a meglévő kereteken belül mozoghatnak az intézmények. A probléma rendezésére az egyetemek vezetői személyes találkozót kezdeményeztek az új egészségügyi miniszterrel.
Három éve, 2004-ben változott a kórházak finanszírozása, miután az addig gyakorlat abban tette érdekelté őket, hogy minél nagyobb teljesítményt jelentsenek a biztosító felé. Akkor vezették be az úgynevezett "degresszív" finanszírozást: a 2003-as év teljesítményét bázisnak tekintve kapott minden intézmény egy keretet, ha ezt túllépte, ugrásszerűen csökkent a betegellátásra járó pénz. 2006 júliusától tovább szigorodott a rendszer, a bázisérték 95 százalékra változott, a kereten felüli ellátásokért pedig már egyetlen fillért sem fizet a pénztár.