Nincs baj a lobbistákkal

Bár az uniós pályázati rendszer egyszerűsödött, átláthatóbb lett, visszaélni nemigen lehet vele - állítja Bajnai Gordon. A pénzügyi biztosítékoknál viszont tovább enyhült a szigor: viszszamenőleg sem lesz rájuk szükség az esetek nagy részében.

- Fellélegzett, amikor kiderült, hogy nem Magyarország rendezi a 2012-es foci Európa-bajnokságot? Bizonyára sokan lobbiztak uniós pénzért a szükséges fejlesztésekhez.

- Amatőr focistaként reménykedtem, hogy egyszer itt láthatom Európa legjobb csapatait, és persze Magyarországnak jót tenne egy nagy nemzetközi sportesemény, de csak akkor, amikor minden szempontból készek vagyunk rá. Az Eb építményei egyébként nem szerepelnek az unió által támogatható fejlesztések között, így nem is volt okom megkönnyebbülni.

- Ha nem is az Eb kapcsán, de havonta hány parlamenti képviselő fordul meg önnél, hogy egy-egy projektnek támogatást szerezzen, felhívja rá a figyelmét?

- Sokszor jelentkeznek nálam elképzeléseikkel képviselők, polgármesterek. Nincs ezzel semmi baj, a képviselő képvisel, a kormánybiztos pedig biztosítja a terv közérdeknek megfelelő megvalósulását. Meghallgatom őket, de nem én döntök. Erre létrehoztunk egy átlátható rendszert. Három csatornát neveztünk meg, amelyeken azok a javaslatok futnak keresztül, amik a pályázatai rendszerbe nem férnek bele. Ezek a szakmai szűrőként működő csatornák a regionális fejlesztési tanácsok, a szakminiszterek és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Végeredményben azonban a kormány dönt minden egyes ilyen kiemelt fejlesztésről, mint ahogyan tette eddig 36 nagyberuházás és a gazdasági tárca által kidolgozott közlekedésfejlesztési lista esetében.

- Hallott arról a piaci információról, miszerint a gazdaságfejlesztési operatív programhoz kapcsolódó pályázati kiírásokat külső szakértők készítik, akik aztán pályázatíróként is megjelennek? Nem gondolt arra, hogy át kellene nézni az ilyen típusú szerződéseket?

- Nem tudok ilyenről, de ha tudnék, azt érdekkonfliktusnak tartanám, és azonnal lépnék az ügyben. Mindenkit arra biztatok, ha ilyen információhoz jut konkrét nevekkel, azt jelezze nekünk, és ki fogom vizsgáltatni a panaszokat. Ha csak egy igaz a vádakból, már megérte foglalkozni az ilyen ügyekkel. Alapvető érdekünk, hogy a rendszer tiszta és átlátható legyen, különben az emberek nem hiszik el, hogy érdemes részt venni a folyamatban.

- Azt hallotta, hogy tanácsadók járják a vidéket, és azt állítják: egy fix összeg kifizetése után elintézik, hogy nyerjen a pályázó?

- Igen, időnként kapok jelzéseket erről. Megjelentek a szélhámosok, amin nem csodálkozom, hiszen nagyon sok pénzről van szó. Volt, hogy az én nevemet is felhasználták. Amelyik esetben a konkrét név is eljutott hozzám, ott az illetékes kormányzati szervek már megkezdték a vizsgálatot.

- Az elmúlt hónapokban komoly egyszerűsítéseket hajtottak végre a pályázati rendszerben. A kisebb adminisztrációs teher nem jelenti azt, hogy kikerülhettek az elbírálás rendszeréből biztonsági pontok?

- A pályázati rendszert radikálisan egyszerűsítettük, ám az elszámolások szigorúságából nem engedtünk. Átláthatóbb és kevésbé befolyásolható lett a folyamat. A most futó normatív támogatás esetében például az internetről letölthető adatlapot kitöltve, azonnal megtudja az érintett, jogosult-e a forrásra vagy sem. Nincs bírálat, nincs lobbi, automatikus a rendszer, három hónap helyett bő három hét alatt dönteni tudunk a nyertesekről. Eddig kétszáz cég nyert ilyen úton.

- Mi a helyzet a pénzügyi biztosítékokkal?

- Az önkormányzatok, civil szervezetek és egyházak korábbi 120 százalékos biztosítékadási kötelezettsége az új fejlesztési tervben már teljesen megszűnt. A gazdasági szervezeteknél csak az 50 millió forint feletti támogatást elnyert beruházásokra kell a fenntartási időszakban biztosítékot adni, és ezeknél is csak az uniós támogatás felére. A kormány szerdai döntésének értelmében ezek a kedvező változások visszamenőleg is érvényesek lesznek, azaz az első nemzeti fejlesztési terv keretében nyertes több mint 18 ezer pályázót is érintik.

- Az első NFT nyertesei már annak is örülnének, ha nem kellene 90-100 napot várniuk arra, hogy a benyújtott számláikat kifizessék nekik.

- Idén szeptemberre nemcsak az egy éven, hanem a 90 napon túli számlákat is rendezzük. Nagyjából háromszázan várnak egy évnél hosszabb és 2700-an három hónapnál több ideje a pénzükre, ami elfogadhatatlan. Ha nem végezzük el ezt a nagytakarítást, akkor megvan a veszélye, hogy a 2007-2013-as időszak számláival együtt egyre nehezebben tudjuk kezelni az ügyeket.

- Brüsszelben még tart az operatív programok egyeztetése, s ha a nyáron elfogadják azokat, még el kell készíteni a szükséges akcióterveket, majd társadalmi vitára kell bocsátani a pályázati felhívásokat. Figyelembe véve mindezt, legkorábban szeptemberben jelenhetnek meg tömegesen a pályázatok. A hét évre jutó hétezermilliárd forintból mégis mennyi juthat el az idén az emberekhez?

- Biztosan sok nyertes lesz még az idén, de mivel a pályázók jellemzően utófinanszírozás formájában jutnak a pénzhez, azaz számlát kell benyújtaniuk a már elvégzett fejlesztésről, idén csak néhány tízmilliárd forint kifizetésére számítok. Jövőre már jóval százmilliárd fölött lehet az összeg.

- Mikor derül ki, hogy a közel százmilliárd forinttal alultervezett négyesmetró-beruházás mennyi uniós támogatást kap?

- Idén őszre derülhet ki a bizottság végső véleménye az ügyben. Az új feltételekkel kiegészített beruházási javaslatot várhatóan a nyáron benyújtjuk elbírálásra Brüsszelnek, miután befejezzük a közlekedésfejlesztési program egyeztetését.

- Mennyi pénzt kérnek a mintegy 400 milliárdos projekthez?

- Arra számítok, hogy a sajtóban eddig megjelent összegeknél jóval többet kaphatunk. Mi több mint 200 milliárd forintot szeretnénk. Ám döntő lesz, hogy a főváros mennyire előkészített projektet nyújt be.

- Mi a garancia arra, hogy más nagy állami beruházásoknál nem történik meg ugyanez?

- Minden eddiginél szigorúbb szakmai ellenőrzésen mennek majd keresztül a projektek. Megvizsgáljuk például előre, hogy mennyibe kerülhet egy kilométer autópálya vagy kerékpárút, és számon kérjük ezeket a sztenderdeket. De más tényezőket is vizsgálunk, mint a hatékonyság vagy a pénzügyi fenntarthatóság.

- Kik határozzák meg ezeket az egységköltségeket?

- Az egységköltségeket jellemzően a minisztériumok szakértői határozzák majd meg, de ha szükséges, külső, akár külföldi szakértőket is igénybe vehetünk.

- Kivárná még ebben a székben, amíg a most elkezdett munka eredménye beérik?

- Szívesen végzem ezt a munkát, már ezért az egy évért is hálás vagyok a sorsnak. Szeretném legalább addig elvinni a projektet, hogy biztosan azon a pályán haladjon, ami az ország érdekeit szolgálja. Ezt a munkát akkor lehet jól csinálni, ha az ember minden egyes napon hét évre előre tervez, függetlenül attól, hogy a megbízatás bármikor véget érhet. A fejlesztéspolitikán túl most nincs egyéb ambícióm.

A nyárra kiderül, milyen fejlesztést támogat az EU

Májusban dönthet az Európai Bizottság a mintegy hétezermilliárd forintos fejlesztéscsomagról. Lapunknak nyilatkozó brüsszeli illetékesek szerint ez rutinlépés, a bizottságon belül az ilyesféle tervek jogi státusza is vitatott. Minden tagállam benyújt ilyet, de döntés csak egyes elemeiről születik. A kulcselem a pénzügyi tábla - hazánk esetében a tizenöt operatív program (OP) költségvetése -, amelyről már nincs vita a magyar féllel.

Az egyes OP-kről "június körül" dönthetnek Brüsszelben, külön-külön, nem feltétlenül egy időben. A lapunk által megkérdezett EU-illetékes vonakodott attól, hogy felfedje a pozíciókat a jelenleg is folyó egyeztetéseket illetően, de megerősítette: a Budapesten a héten bejelentett, egyébként kismértékű pénzügyi átcsoportosítások alkalmazkodást jelentenek az EU elvárásaihoz. Például 86 milliárd forinttal többet szánnak környezetvédelemre, és 18 milliárddal kevesebbet közlekedésre. A kohéziós alapból pedig legfeljebb 25 százalékot fordítanak gyorsforgalmi utak fejlesztésére, a közlekedésfejlesztési pénzek több mint felét környezetbarát módon kell felhasználni, vagyis nem autópályára, hanem villamosra, vasútfejlesztésre. (Utóbbi elvárásnak a kormány eredeti tervei is megfeleltek.)

Ezzel együtt szembetűnő Brüszszelben, hogy az új tagállamok túl sokat költenének közúti alapinfrastruktúrára, s a motorizáció elősegítéséhez képest háttérbe szorítják a környezetkímélő megoldásokat. - A magyarok szerelmesek az autópályákba. Ha egy illetékest meggyőzünk, hogy nem feltétlenül ez a legcélravezetőbb megoldás, akkor leváltják, legközelebb újra egy "autópályással" találkozunk - mondja egy bizottsági tisztviselő, finoman érzékeltetve: az útépítéshez komoly üzleti érdekek kötődnek.

Nemcsak itthon, Brüsszelből nézve is az egész fejlesztési terv legfontosabb eleme a budapesti 4-es metró terve, amely a közlekedési OP-ben (Közop) kapott helyet. Erről továbbra is elvi vita van Brüsszellel (gyakorlati azért nem lehet, mert magát a projektet még be sem adhatták), de forrásaink azt valószínűsítik: az EU támogatja majd a metrót. Ezzel a Közop elfogadásától, azaz a nyártól kezdve lehet számolni, de a pontos összeget csak a projekt kiértékelésekor lehet tudni. (Brüsszeli tudósítónktól)

A kormánybiztos szerint meglesz a pénz a négyes metróra, 200 milliárdot szeretnének
A kormánybiztos szerint meglesz a pénz a négyes metróra, 200 milliárdot szeretnének
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.