Magyarország "elkötelezett az integráció céljai mellett, ezen túl pedig látják és elismerik, hogy aktívan részt vesz a közösségi politikában, támogatja a bővítési folyamat továbbvitelét és az integráció mélyítését, a szomszédságpolitikában pedig hozzáadott értéket képvisel" - hangsúlyozta az Európai Bizottság tagja Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának harmadik évfordulója alkalmából tett nyilatkozatában.

A volt külügyminiszter kitért arra is, hogy az ország problémái nem az uniós tagságból fakadnak; a magas államháztartási hiánynak és az államadósságnak nincs köze az uniós tagsághoz, viszont csökkentésük éppen az EU-s tagságnak köszönhetően kedvezőbb lehet.

Arra a kérdésre, hogy befolyásolhatja-e Magyarország európai megítélését a magas államháztartási hiány, az Európai Bizottság tagja úgy fogalmazott, ha a Brüsszel által elfogadott konvergenciaprogramban foglaltakat végrehajtják, jó pályára áll a gazdaság, jó úton halad az ország pénzügyi stabilitásának megteremtése.

"Egy sor gazdasági mutatót tekintve kétségkívül a többi, velünk együtt csatlakozott ország jobban áll, például a gazdasági növekedés tekintetében. Ezt viszont megelőzte egy olyan periódus, amikor nálunk volt magasabb a gazdasági növekedés, és azért azt se felejtsük el, hogy a gazdasági fejlettség és a gazdasági növekedés gyorsasága többnyire ellentétes módon alakul: minél fejlettebb egy ország, annál kisebb gazdasági növekedésre van esélye, lehetősége" - tette hozzá a politikus.

Kovács László kifejtette: nem érzi úgy, hogy Magyarország drámai módon lemaradt volna a 2004-ben csatlakozott országokhoz képest, legfeljebb korábbi előnye csökkent.

Az ország európai uniós csatlakozási szerződését annak idején aláíró politikus szerint Magyarország és a 2004-ben csatlakozott többi állam számára az EU-s tagsággal gyorsult a gazdasági növekedés, szabaddá vált az utazás, a tanulás, egyre inkább szabad a munkavállalás, és a volt szocialista országokban az EU-hoz történő csatlakozással vált teljessé a rendszerváltás.

Egy kérdés kapcsán az Európai Bizottság tagja elmondta: a budapesti zavargások nem ingatták meg Magyarország megítélését. Hozzátette, hogy Magyarország tekintetében az EU-n belül még így is kisebb az aggodalom, mint a térség néhány országának belpolitikai fejleményei miatt, ahol "a hivatalban lévő kormány európai integrációhoz való viszonya vet fel aggodalomra okot adó kérdéseket".

Kovács László az interjúban elmondta azt is, hogy Magyarországnak az Európai Unió összes céljának megvalósításában szerepet kell vállalnia. Példaként említette, hogy az országnak fontos szerepe van a kelet-európai és nyugat-balkáni stabilitásban, mert a csatlakozás és a tagság során szerzett tapasztalatai sokkal inkább felhasználhatóak a térség országai számára, mint például egy skandináv állam hasonló tapasztalatai.

A Fidesz szóvivője úgy véli, Kovács Lászlónak ezúttal teljesen igaza van. Mint Szijjártó Péter, az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében írja Magyarország bajai nem az uniós tagságból fakadnak.

Úgy fogalmaz: "Kovács László azt ugyan bölcsen elhallgatja, hogy akkor mégis miből fakadnak, de a magyar emberek ezt pontosan tudják: az alkalmatlan, hazugságokra, megtévesztésre épülő kormányzás a jelenlegi válság oka. Ennek következménye, hogy a szocialisták kormányzásának néhány éve alatt - uniós viszonylatban - a térség éllovasából sereghajtóvá váltunk".

(MTI)