A rendíthetetlen

Nincs nála eredményesebb és keményebb kajaktréner. "A parton nem lehetek nő, csak edző, mert ha egyszer is engedékenyebb vagyok - noha ezt szívem szerint időnként megtenném -, akkor nincs tovább" - említi a megannyi olimpiai, világ- és Európa-bajnok tanítványt felnevelő Fábiánné Rozsnyói Katalin. Aki elküldte csapatából Athén kétszeres aranyérmesét, Janics Natasát, mert - mint mondja - nem tehetett mást. De van-e viszszaút? És tanulság?

- Annak ellenére, hogy nem nyilatkozik, szeretném feltartani néhány percre...

- Úgyis több lesz néhány percnél, de mondja.

- Minden különösebb kérdés helyett: igazából a véleménye érdekel.

- Nincs véleményem. Mert mit lehet akkor mondani, amikor valaki nem viseli el, hogy vannak nála jobbak? Egy versenyző vagy elviseli ezt, és még keményebben edz, vagy millió kifogást talál, és nem húz bele. Ha ez utóbbiról van szó, akkor nem segíthetek. Nekem ugyanis az a dolgom, hogy elmondjam: kinek, hol, miben kell javítania. Nem kivételezek.

- Kati néninél óriási rivalizálás zajlik, az utolsó ember is minimum világbajnok...

- Visszakérdezek: ha nem rivalizálnak, hogyan rázzák ki magukból a szegedi vb kilenc aranyérmét?

- Egyetértek.

- A tapasztalatom az, hogy a fiatalok, akik még nem értek a csúcsra, nem mérlegelnek, hanem zokszó nélkül mennek. Én a parton olykor már azt mondanám, hogy lányok, vegyétek lazábbra, de ezt nem mondhatom... Szóval, vannak a fiatalok, és vannak azok, akik már elérték a csúcsot: ők helyenként mérlegelnek. És ebből adódik a konfliktus; hogy akadnak, akik húznak előre, és jobban teljesítenek, mint sikeresebb pályatársaik. Amúgy élvezem, hogy az egyik versenyző jobbra sarkallja a másikat; abba is hagynám, ha azt látnám, nincs köztük vetélkedés.

- Mármost visszatér-e Janics Natasa?

- Erre nem tudok válaszolni, pláne, mert nem látok bele más lelkébe. Ő egy hete elment, én pedig végzem a munkám. Nem fogom magam meghazudtolni azért, hogy megalázkodjak... Egyébként elfogadom, ha valakinek más véleménye van, de tegye a dolgát. Nálam minden versenyző elmondhatja az álláspontját, aztán elmondom én is, és közös megegyezéssel folytatjuk a munkát. Arra viszont még nem volt példa, hogy egy versenyző értékítélete és az enyém ennyire ne passzolt volna.

- Korábban azt mondta: egyéniség kell ahhoz, hogy önhöz valaki visszatérjen. Például Kőbán Rita így lett egyéniben is olimpiai bajnok...

- Minden ilyen esetben már az elején rögzítettem: mit, miért és hogyan csinálunk. Kőkeményen, megalkuvás nélkül. És bár én mindig a magam útját járom, lépéseim, feltételeim az ő érdeküket szolgálják. De azt is tudni kell: ha egy kapcsolat megszakad, akkor az sosem lesz már a régi. Aki visszatért, az megszenvedett azért, hogy újból itt legyen; aki pedig nem tért viszsza, a helyett mindig jöttek újak.

- Az ismeretlen Janics önnél vált klasszissá, sőt, befogadta, etette, itatta. Emberileg megrázta az eset?

- Nem kell erről beszélni.

- Eddig "olimpiai szemmel" úgy nézett ki, hogy az egyest és kettest uraló Janics és Kovács mögött legföljebb a négyes hajóban akad egy szabad hely, és arra legalább öten pályáznak. Hát most?

- Mindenki pályázik mindenhová. Továbbra sem kivételezek, hívják az illetőt Kovácsnak, Benedeknek, Janicsnak vagy Patyinak.

Fábiánné Rozsnyói Katalin: \'Csak semmi húha\'
Fábiánné Rozsnyói Katalin: \'Csak semmi húha\'
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.